hbs logo

Páramentes védőszemüveg

Ez a dokumentum tájékoztató jellegű ajánlás; nem minősül sem szakorvosi, sem járványügyi tanácsadásnak!

Alapfogalmak

SARS-CoV-2 – más néven „új koronavírus”; ez a vírus okozza azt a betegséget, amelyet COVID-19-nek nevezünk.

Mutánsok, variánsok – A SARS-CoV-2 egymástól valamilyen szempontból (döntően) különböző változatai. Ezeket – pontosabban a gyorsabban terjedő, illetve veszélyesebb változatokat – újabban a görög ábécé betűivel jelölik: a „brit mutáns” új neve pl. alfa, az „indiai mutánsé” delta.

Tünetek – a COVID-19 „klasszikus” gyakori tünetei közé sorolják a következőket: láz, száraz köhögés, az íz-, illetve szagérzés elvesztése, fáradékonyság, ritkábban hasmenés vagy fejfájás. Súlyos esetben légzési nehézségek, mellkasi fájdalmak is jelentkeznek. Az egyes variánsok azonban eltérő tüneteket okoznak: a delta mutáns esetében például a fejfájás, a torokfájás, a láz és az orrfolyás a legjellemzőbb tünetek, ritkább viszont a köhögés, illetve az ízlelés/szaglás elvesztése. 

Tünetmentes fertőzött – egyes esetekben a SARS-CoV-2 nem okoz észlelhető tüneteket; magát a vírust azonban a tünetmentes fertőzött is terjeszti.

Expozíció – tág értelemben véve a megfertőződésnek való kitettség; szűkebb értelemben a maga a megfertőződés. Expozíciós napnak tekintik azt a napot, amikor az érintett személy megfertőződött.

Onset nap – a tünetek megjelenésének a napja. A fertőzés lefutásának vizsgálatakor az onset napot tekintik 0. napnak. (A tünetek megjelenését megelőző nap tehát a –1. nap.)

Lappangási idő – az az időszak, amikor valaki már megfertőződött a vírussal, a COVID-19 tünetei viszont még nem jelentkeztek. A lappangási idő átlagosan 5 nap, többnyire 3–7 nap közé esik, de lehet 1, vagy 14 nap is – idősebb korban általában hosszabb. Az egyes variánsok lappangási ideje is eltérő lehet.

A fertőzőképes időszak, expozíciós kockázat

A fertőzött az expozíciós nap és a –2. nap között nagyon kis eséllyel fertőző.

A legfertőzőképesebb időszak a –2… 7. nap. Súlyos tünetek esetében a fertőzőképes időszak is hosszabb, akár 14 nap is lehet. 

Kórházi kezelést nem igénylő fertőzötteknél joggal feltételezhető, hogy a tünetek elmúlását követően az érintett már nem fertőző. Ennek ellenére, ha lehetséges, erről a tényről teszt alkalmazásával is meg kell győződni! Amennyiben erre nincs mód, az érintett a 14. napig, illetve a tünetek elmúlásáig (amelyik hosszabb) fertőzőnek tekintendő.

Kórházi kezelést igénylőknél a gyógyultság és a fertőzőképesség elmúlásának megállapítása a kezelőorvos feladata.

A védőoltást kapottak is terjeszthetik a vírust, még akkor is, ha náluk az esetek többségében nem, vagy csak igen enyhe tünetek jelentkeznek. A források megoszlanak abban, hogy mennyi ideig fertőzőképes a már beoltott személy, ám a legtöbben egyetértenek abban, hogy – az utolsó dózis megkapását követően – ez az időtartam rövidebb: mindössze 3–4 napról van szó. A vírus átadásának esélye is alacsonyabb.

A hazai eljárásrend (2020. június) alapján a következő esetek tekinthetőek magas kockázatú expozíciónak (szoros kapcsolatnak; vagyis, amikor nagy az esélye a fertőzés átadásának).

  • Egy háztartásban élni fertőzött személlyel
  • Közvetlen fizikai kapcsolat (a kézfogás is)
  • Fertőzött személy váladékával való kapcsolat (a köhögés és a tüsszentés is)
  • fertőzött személlyel egy légtérben való tartózkodás 2 méteren belül, legalább 15 percen keresztül (vagy 15 percnél hosszabb személyes kapcsolat, pl. beszélgetés, kültéren is)

Alacsony kockázatnak tekinthető a 15 percnél rövidebb kapcsolat és/vagy a 2 méternél nagyobb távolság.

A gyakorlatban a fertőzés a leggyakrabban levegő útján terjed. (Feltéve, hogy az alapvető higiéniai előírásokat, pl. kézmosás, fertőtlenítés, betartják az emberek.)

A tapasztalatok azt mutatják, a következő paraméterek befolyásolják a megfertőződés kockázatát:

  • Beltéri helyiség alapterülete 
  • Az adott légtérben együtt lévő emberek száma
  • Az együttlét ideje
  • Maszkviselet, illetve annak hiánya; a maszk típusa
  • A helyiség szellőzése
  • A helyiség magassága
  • Az együtt töltött idő során beszéddel töltött idő, illetve a beszéd hangereje

Az alábbi oldal segítségével modellezni lehet, mekkora a fertőzés terjedésének esélye: https://www.zeit.de/wissen/gesundheit/2020-11/coronavirus-aerosols-infection-risk-hotspot-interiors (német nyelvű, de angolul is használható).

A nyílt tér ezt az oldalt használva maximális magassággal és szellőzéssel modellezhető.

Az onset nap és az expozíciós nap meghatározása

Sok esetben az onset nap meghatározása akadályokba ütközik, az expozíciós nap pedig ismeretlen. Ilyenkor a következő irányelveket érdemes követni.

  1. **Tünetmentes** fertőzöttnél az **onset nap az első pozitív**, a vírust közvetlenül kimutató **teszt napja**. 
  2. Ha a tünetek az első pozitív teszt eredmény után jelentkeznek, **a tünetek megjelenésének napja az** (új) **onset nap**.
  3. **Pozitív** teszteredmény mellett, ha **nem lehet eldönteni**, hogy a tünetek a COVID-19-nek köszönhetőek-e, az **onset nap** a teszteredményt megelőző 5. nap, vagy a tünetek megjelenésének napja; amelyik rövidebb. (Ilyen eset lehet pl. a más tünetek nélkül jelentkező orrfolyás, amely oka akár allergia is lehet.)
  4. **Ismert** – tünetes, és/vagy teszttel igazolt – fertőzöttnél **az expozíciós nap** **az onset napot megelőző 5. nap** (ez a –5. nap), amennyiben a következő – e., f., g. h. – esetek egyike sem áll fenn.
  5. Ha az azonosított fertőzött **korábban már igazolt fertőzöttel találkozott** az elmúlt 14 napban, **ez a nap az expozíciós nap**.
  6. Ha az azonosított fertőzött **több ízben** találkozott korábban már igazolt fertőzöttel, az **expozíciós nap az a nap, amely az onset napot megelőző 5. naphoz közelebb esik**.
  7. Ha az azonosított fertőzött korábban már igazolt fertőzöttel **állt napi szintű kapcsolatban** az elmúlt 14 nap során (közös háztartás, egy légtérben folyó munka), az **expozíciós nap az onset napot megelőző 5. nap**. 
  8. Ha az azonosított fertőzöttnek kevés napi szintű kontaktja van – pl. a családját és a közvetlen munkatársait kivéve nem találkozik másokkal –, azok között nincs igazolt fertőzött, ám az elmúlt 14 nap során **a szokásos kapcsolatait kivéve másokkal is találkozott** (pl. baráti összejövetel, szerető felkeresése, tömegrendezvény), **ez a nap lesz az expozíciós nap**. (Több ilyen nap esetén a legvalószínűbb a –5. naphoz legközelebb eső nap.)

Példák.

  1. Aladár és Béla szerdán találkoztak. Bélánálszombaton jelentkeztek a tünetek, a tesztje pozitív lett. *Következtetés:* Aladár expozíciós napja szerda, várható onset napja a következő hétfő. (Béla expozíciós napja korábban volt, mint szerda.)
  2. Clotilde, Dani és Elemér egy irodában dolgoznak. Hétfőn Clotilde-nál jelentkeznek a COVID-19 tipikus tünetei, a vírus jelenlétét másnap teszt is igazolja. Sem Dani, sem Elemér nem találkozott másokkal (a családjukon kívül), tüneteik sincsenek. Clotilde azonban szombaton együtt bulizott egy ismerősével, Fruzsinával – a hét során más, a szokottaktól eltérő kontaktja nem volt. *Következtetés:* Clotilde onset napja hétfő, expozíciós napja (előző) szombat.
  3. Clotilde szól Fruzsinának, hogy elkapta a vírust. Fruzsina Gertrúddal és Hubával dolgozik együtt. Mindhármukat még aznap tesztelik: Gertrúd és Huba tesztje negatív, Fruzsináé azonban pozitív. Mindhármukat hazaküldik. Huba péntekre belázasodik és az orra is folyik, következő hétfőn pozitív teszteredményt kap. Gertrúd semmit sem tapasztal, a jövő héten nála is elvégzik a tesztet, ami negatív. *Következtetés:* Huba onset napja péntek, expozíciós napja az azt megelőző hétfő. (Szóba jöhet még az előző péntek is.) Gertrúd valószínűleg nem kapta el a vírust. Fruzsina tünetmentes fertőzött; nála is a hétfő tekinthető onset napnak. Az expozíciós napja valamikorra az előző hétre, talán még korábbra tehető. Szombaton már jó eséllyel fertőző volt (ha Clotilde tőle kapta el), de talán már pénteken is (ha Hubát akkor fertőzte meg). Ha feltesszük, hogy Hubánál nem volt szokatlanul hosszú a lappangási idő, Fruzsina az előző hét első felében még nem volt fertőzőképes.

 

E példák több fontos tényre is rávilágítanak.

  • A vírus terjedéséért nagyban felelősek a tünetmentes fertőzöttek (a példánkban Fruzsina), ezért kiemelt fontosságú ezek tesztelése is. (Ha Fruzsina – lelkiismeretlenül – nem tesztelteti magát, miután Clotilde szólt neki, sosem derül ki, Hubát ki fertőzte meg.)
  • A védekezés lényeges eszköze nemcsak a betegek, hanem a fertőzöttek elkülönítése is. Ha Fruzsina és Huba nem kerül házi karanténba, még több embert megfertőztek volna. Gertrúd természetesen az ismételt negatív teszteredmény után visszamehet dolgozni. (Történetesen, a példánál maradva Clotilde, Dani és Elemér is elkülönítendő.)
  • Mennél több tényt ismerünk, annál jobban lehet pontosítani az események menetét, és annál jobban meg lehet határozni, miként terjedt az emberek közt a vírus. (Így derült ki a példákban, hogy Clotilde lappangási ideje jóval kevesebb volt, mint 5 nap, Hubáé 4, de 7–8 nap is lehetett, illetve, hogy mindkét közösséget Fruzsina fertőzte meg – tudtán kívül.)

Mindez elvezet minket a kontaktkutatás szükségességéhez, és a járvány elleni védekezésben betöltött hatalmas szerepéhez (ld. később).

A COVID-19 tesztek típusai

Számtalan fajta teszt áll már rendelkezésre, s még most is látnak napvilágot egyre újabb tesztelési módszerek. Ezért csak a legelterjedtebb változatokat foglaljuk röviden össze.

PCR-teszt

Mit mutat ki? – A vírus jelenlétét (annak örökítőanyagát, az RNS-ét).

Milyen minta szükséges hozzá? – Orr- vagy szájgaratnyálkahártya; egyes típusoknál nyál is megfelelő.

Milyen időtartamban megbízható? – A fennálló fertőzés szinte teljes ideje alatt (bár a 8. naptól kezdve csökken a megbízhatósága).

Előnye – Ezt tartják a legmegbízhatóbb tesztnek, egyes helyeken csak ennek eredményét fogadják el.

Hátránya – Költséges, hosszú idő elvégezni, komplex laboratóriumi háttér szükséges hozzá, a mintavétel bonyolult, azt helytelenül végezve helytelen eredményt ad.

Antigén gyorsteszt

Mit mutat ki? – A vírus jelenlétét (annak egy jellemző fehérjéjét).

Milyen minta szükséges hozzá? – Orr- vagy szájgaratnyálkahártya; egyes típusoknál nyál is megfelelő.

Milyen időtartamban megbízható? – A fertőzés korai szakaszában (a 8. naptól kezdve jelentősen csökken a megbízhatósága).

Előnye – Olcsóbb, mint a PCR teszt, bárhol elvégezhető, a fertőzés azon szakaszában, amikor az érintett maga is a leginkább fertőzőképes, van olyan megbízható, mint a PCR teszt.

Hátránya – Szűkebb időintervallumban ad megbízható eredményt, mint a PCR teszt, a mintavétel bonyolult, azt helytelenül végezve helytelen eredményt ad.

Szerológiai (ellenanyag) gyorsteszt

Mit mutat ki? – A vírus ellen termelődő antitesteket; egyes típusok csak az IgG-t, mások az IgG-t és az IgM-et is.

  • A Clungene szerológiai gyorsteszt mindkét ellenanyagot kimutatja. 

Milyen minta szükséges hozzá? – Ujjbegyből vagy vénából vett vérminta; vérplazma.

Milyen időtartamban megbízható? – A fennálló fertőzés 2. hetétől (8. naptól) kezdve, valamint (általában 3–6 hónapon át) jelzi a múltban lezajlott fertőzést is.

  • Egyes típusok – a Clungene gyorsteszt is – a védőoltás hatására képződő ellenanyagokat is kimutatják.

Előnye – Olcsó, bárhol elvégezhető, kimutatja a múltban lezajlott fertőzést és (egyes típusok) a védőoltás hatását is.

Hátránya – A fennálló fertőzés 1–7. napján nem megbízható; általánosságban véve kevésbé érzékeny, mint a mennyiségi (kvantitatív) ellenanyag tesztek.

Megjegyzés – Az IgG ellenanyag jelenléte (IgG pozitív eredmény) egyaránt utalhat a következők bármelyikére:

  • aktuálisan fennálló COVID-19 fertőzés,
  • múltban lezajlott COVID-19 fertőzés
  • vakcináció során szerzett védettség a COVID-19 ellen (azon teszteknél, amelyek ezt kimutatják).

Ez az eredmény tehát csakis a tesztalany előtörténetének ismeretében értelmezhető helyesen.

Az IgM ellenanyag jelenléte (IgM pozitív, vagy IgM+IgG pozitív eredmény) az esetek túlnyomó többségében fennálló COVID-19 fertőzésre utal. (Nagyon ritka esetben utalhat múltban lezajlott fertőzésre is.)

Mennyiségi védettségi vizsgálat

Mit mutat ki? – A szervezet IgG szintjét vagy a vírus egyes fehérjéinek semlegesítésére képes antitestek mennyiségét.

Milyen minta szükséges hozzá? – Többnyire vénás vérből végzik.

Milyen időtartamban megbízható? – Megmutatja, mennyire védett a szervezet, függetlenül attól, hogy a védettség korábbi fertőzés, vagy vakcina hatására jött-e létre.

Előnye – Egyedül e tesztek adnak információt a védettség mértékéről, nagyon jó az érzékenységük.

Hátránya – Költséges, hosszú idő elvégezni, komplex laboratóriumi háttér szükséges hozzá.

Megjegyzés – E kategória több, ugyanolyan céllal használandó, ám nem szükségszerűen ugyanolyan elven működő teszt összefoglalása. Feltételezhető, hogy hamarosan megjelennek a piacon az ún. „félkvantitatív” tesztek is – ezek alapján a védettség mértéke megbecsülhető (ám nem számszerűsíthető).

A gyorstesztek képezik a módszeres tesztelés „első vonalát”, mivel olcsóak és bárhol, akár egy intézmény, munkahely megfelelő helyiségében is elvégezhetőek, s azok együttes használata a fertőzés teljes szakaszáról, illetve az azt követő időszakról is értékes információt nyújt.

Önmagukban természetesen csupán tájékoztató jellegű eredményt adnak, ám az is elegendő ahhoz, hogy a drágább, idő- és eszközigényesebb tesztelési módokat csak akkor kelljen igénybe venni, amikor a gyorstesztek eredményei megerősítésre szorulnak. Használatukkal tehát időt és pénzt lehet megtakarítani.

Megjegyzés

Bár léteznek laikusok által is használható gyorstesztek, a tesztelést ennek ellenére érdemes egészségügyi szakdolgozónak végeznie. A helytelenül végzett mintavétel ugyanis helytelen eredményre vezethet, a gondatlan mintakezelés fertőzések forrása lehet, az eredmény értelmezésénél pedig figyelembe kell venni a tesztalany előtörténetét, múltbeli, illetve aktuális tüneteit is.

A gyorstesztek elvégzése, az eredmények értelmezése

A mintavételezést mindig különös gondossággal kell elvégezni.

Az antigén teszt esetében kövesse az útmutatót, és győződjön meg arról, hogy sikerült elegendő mennyiségű mintát összegyűjtenie. Ne feledje, hogy fertőzöttek esetében a levett minta tartalmazza a vírust, tehát fertőzésveszélyes anyag – következésképp, a teszteléshez használt eszközök, illetve maga a kazetta is azok!

A szerológiai teszt esetében, ha ujjbegyből vett vért használ, érdemes nem az első csepp levett vért felhasználni. Amennyiben – a mellékelt mikropipettával – nem sikerült kellően nagy cseppet a mintanyílásba helyeznie, nyugodtan adjon hozzá akár 2–3 cseppet is. Figyeljen rá, hogy a vérminta a minta nyílás tesztablakhoz közelebb eső részébe kerül, a puffert pedig a távolabb eső felébe cseppentse. Bár a SARS-CoV-2 nem terjed vérrel, számos más kórokozó azonban igen, ezért a minta, a teszteléshez használt eszközök, és maga a kazetta veszélyes anyagnak minősülnek!

Mivel a gyorstesztek nem adnak információt a szervezetben lévő vírusfehérje vagy ellenanyag mennyiségéről, a megjelenő csíkok erőssége nem utal sem a vizsgált anyag szintjére, sem a fennálló fertőzés súlyosságára vagy stádiumára.

Gyakorlati segítségek az eredmény értelmezéséhez:

  1. A halvány csík ugyanúgy pozitív eredményt jelent, mint az erős. A következő képen egy mind IgG-re, mind IgM-re pozitív teszteredmény látható.
  2. A tesztet mindig megfelelő megvilágításnál kell elvégezni, hogy a leghalványabb csíkot is fel lehessen ismerni (ld. a következő képet). 
    • Tipp: ha kétséges a csík(ok) jelenléte, érdemes a tesztkazettát továbbra is vízszintesen tartva alulról, például egy mobiltelefon lámpájával megvilágítani. Így könnyedén azonosítható a csík megléte vagy hiánya.
  3. Szerológiai tesztnél előfordulhat, hogy egy kevés vérminta beszivárog a tesztablakba (ún. „smear” keletkezik). Amennyiben ez nem teszi lehetetlenné a csíkok leolvasását, a teszt érvényes marad.
  4. Ha nem jelenik meg a kontrollcsík, ha a vártnál több csík jelenik meg, vagy ha a tesztablak olyannyira szennyezett lesz, hogy a kazetta nem olvasható le egyértelműen, a teszt érvénytelen, azt meg kell ismételni. Ez látható a következő képen is: a kontrollcsík ugyan azonosítható, ám a szennyeződés miatt nem lehet megállapítani, van-e a kazettán IgG vagy IgM csík. (Megfigyelhető az ablak baloldalán az előző pontban említett „smear” is, ám ez esetben az már önmagában is érvénytelenné teszi a tesztet, hiszen kitakarja az IgM régiót.)
  5. A teszt eredményét az útmutatóban írt várakozási idő alatt nyomon kell követni, nem elegendő a kazettát annak leteltével megnézni. Előfordulhat ugyanis, hogy a pozitív csík a várakozási idő végére eltűnik. Ha letelt a várakozási idő, a teszt maximum 5 percen belül értelmezendő – az azon ezt követően (vagyis 20 perc eltelte után) megjelenő csíkokat nem szabad figyelembe venni.
  6. Különösen erőteljes megvilágítás mellet lehet azonosítható az ablakban a fehér háttértől kissé elütő színű, ám szintén fehér (színtelen) csík. Ez csak a fénytörésnek köszönhető: ha a kontroll csíkot kivéve további színes csíkok nem jelennek meg, a teszt eredménye negatív.

Száz százalékban megbízható teszteredmény nem létezik, néha a tesztek akkor is fals (hamis) eredményt adnak, ha azokat tökéletes gondossággal végezték el. 

A teszteléskor, illetve az alkalmazott típus kiválasztásakor ezért érdemes a következőket szem előtt tartani, hogy minimalizáljuk a fals eredmények arányát.

  • A szerológiai teszt az onset nap utáni 1. héten még gyakran fals negatív
  • Az antigén teszt az onset nap utáni 2. héttől kezdve gyakran fals negatív
  • A lappangási időszak legnagyobb részében egyik teszt sem megbízható, még a PCR sem (jóllehet, a tünetek megjelenését megelőző 1–2 nap során, amikor az érintett már jelentős eséllyel fertőzőképes, már a PCR és az antigén teszt gyakran ad pozitív eredményt)
  • A múltban lezajlott fertőzést az antigén és a PCR teszt nem mutatja ki
  • Előfordulhat – különösen tünetmentes fertőzötteknél –, hogy az IgM vagy az IgG később kezd el termelődni (ritka esetekben egyik, vagy mindkettő akár teljesen el is maradhat)
  • Ha valakit rendszeresen tesztelnek, az eredmények negatívak, ám egyetlen alkalommal, tünetek megjelenése nélkül születik egy pozitív szerológiai, vagy antigén teszt eredmény (úgy, hogy a következő teszt ismét negatív), az utalhat ismételt megfertőződésre (reinfekcióra) is
  • A vakcina révén szerzett védelmet szerológiai gyorsteszttel a második dózist követő második héten lehet kimutatni; ám az első dózist követő 2. héttől kezdve, illetve a 2. dózist követő 1. hét második felében már születhet pozitív eredmény. (Egydózisú vakcina, illetve az AstraZeneca első dózisa után 4–6. héttel később szokott pozitívvá válni a teszt).

A módszeres tesztelés alapjai

Elméleti megfontolások

  1. A legfontosabb szabály: az orvos által felállított diagnózis felülír bármilyen teszteredményt!
  2. Amennyiben valakinél jelentkeznek a COVID-19 jellegzetes tünetei, a negatív teszteredményeket le kell ellenőrizni; szerológiai tesztet antigén vagy PCR teszttel, antigén vagy PCR tesztet egymással – ha ez nem megvalósítható, az ugyanolyan típusú tesztet kell megismételni.
  3. Súlyos tünetek esetében az orvosi ellátás, illetve a kórházi kezelés biztosítása a legfontosabb, a tesztelés másodlagos fontosságú.
  4. Pozitív antigén, PCR teszt vagy IgM pozitív szerológiai teszt esetén követni kell a járványügyi előírásokat – elkülönítés, házi karantén – még akkor is, ha a tesztelt személy tünetmentes, mivel az eredmény fennálló fertőzésre utal.
  5. Ha a szerológiai teszt IgG pozitív, és a tesztelt személy sem védőoltást nem kapott, sem korábban nem volt COVID-19 fertőzött, fertőzöttnek tekintendő. Az eredményt PCR teszttel le kell ellenőrizni, annak negativitása esetén az érintett már nem fertőző (azt megelőzően elkülönítés szükséges).
  6. A járványügyi előírások szempontjából az, akinél jelentkeznek a COVID-19 jellegzetes tünetei még negatív teszteredmény esetében is fertőzöttnek tekintendő

Egyének tesztelése

Ezeket az alapelveket érdemes követni, ha az érintett személy nem képezi részét a rendszeres tesztelésnek. (Ügyfél, páciens, home office-ban dolgozó munkatárs stb.)

Nem oltott, személyek, illetve azok, akiknél még valószínűleg nem alakult ki a vakcina révén szerzett védettség (két dózisú vakcina második adagja utáni 1. hétig, egy dózisú vakcina utáni 4. hétig)

  1. Ha a tünetek megjelenése óta 1–7 nap telt el, PCR vagy antigén teszt
  2. Ha a tünetek megjelenése óta 8–14 nap telt el, PCR vagy szerológiai teszt (az időszak elején az előbbi, a végén az utóbbi megbízhatóbb; ha a PCR teszt nem áll rendelkezésre, akkor szerológiai teszt)
  3. Ha a tünetek megjelenése óta 15 vagy több nap telt el, szerológiai teszt 
  4. Ha valaki igazolt COVID-19 fertőzött szoros kontaktja volt, vagy más szempontból magas nála a megfertőződés kockázata (pl. külföldi út járványveszélyes országban), meg kell határozni az onset napot
    • Ha már jelentkeztek a tünetek, az onset nap ismert, és az a–c. pontokban írtak szerint kell eljárni
    • Ha még nem, az utolsó ismert közös nap a szoros kontakttal lesz az expozíciós nap, az onset napnak azt ezt követő 5. napot kell tekinteni. Ezt követően az a–c. pontokban írtak szerint kell eljárni. Ha még nem érkezett el az onset nap, addig elkülönítés szükséges, a (PCR vagy antigén) tesztelést ezt követően haladéktalanul el kell végezni
  5. Ha a tünetek megléte, vagy a megfertőződés magas kockázata miatt fennáll a COVID-19 gyanúja, de nincs idő vagy lehetőség PCR tesztre (pl. halaszthatatlan utazás), antigén teszt 
  6. Járóbeteg ellátás pácienseinek esetében (a fogászati kezelést is beleértve) antigén és szerológiai teszt, bármelyik pozitivitása esetén a kezelést csak akkor lehet – a későbbiekben! – megkezdeni, ha a páciens PCR tesztje már negatív lesz
  7. Fekvőbeteg felvételekor (pl. tervezett műtétek) PCR teszt (sürgősségi esetben, ha a PCR teszt eredményét már nem lehet megvárni, antigén és szerológiai teszt)
  8. Múltban lezajlott fertőzést szerológiai teszttel lehet kimutatni, ennek negativitása esetén mennyiségi védettségi vizsgálat végzendő, ha a védettség megléte vagy hiánya nélkülözhetetlen információ

Oltott személyek 

Bár a már vakcinával védettek esetében alacsony a tünetek megjelenésének a valószínűsége, nem zárható ki, hogy hordozzák a vírust – ezért másokat is megfertőzhetnek.

  1. Tünetek jelentkezésekor az onset nap utáni 1–7. napon, amennyiben lehetséges, a lehető leghamarabb PCR vagy antigén teszt elvégzése javasolt (8. naptól kezdve már csak a PCR teszt ad megbízható eredményt)
  2. Tünetmentes esetben, ha magas a vírus hordozásának kockázata (pl. szoros kontakt igazolt fertőzöttje), az oltatlanoknál írt d. pont függvényében kell kiszámolni az expozíciós napot és az onset napot, a PCR vagy antigén tesztet pedig az onset nap utáni 1–7. napon (lehetőleg az 1–4. nap során) kell elvégezni.
  3. A nem oltottaknál írt e., f. és g. pontok esetében hasonlóképp kell eljárni azzal a különbséggel, hogy a szerológiai teszt elvégzése felesleges, mivel az nem ad információt a fertőzésről
  4. Amennyiben az oltott személy a vakcina nyújtotta védettség meglétére kíváncsi, azt szerológiai teszttel lehet ellenőrizni, az 5. pont utolsó francia bekezdésben írtaknak megfelelő időpontban
  5. Ha az oltott személy szerológiai tesztje negatív lett, mennyiségi védettségi vizsgálat elvégzése indokolt – ez utóbbi ugyanis érzékenyebb, és olyan esetekben is kimutatja a védettséget, amikor a gyorsteszt azt nem jelzi (vagy még nem jelzi)
  6. Mivel a korábbi COVID-19 fertőzés által szerzett védettség rendszerint csak 3–6 hónapig marad meg, s mert a vírus különböző változatai ugyanúgy megfertőzhetik azt is, aki már egyszer átesett a fertőzésen, a múltban COVID-19-cel megfertőződöttek esetében nem alkalmazhatóak az oltottakra vonatkozóan írtak!

Közösségek rendszeres tesztelése (screening)

Elméleti megfontolások

Bár a gyorstesztek kevésbé megbízhatóak, mint a PCR tesztek (amelyek rendszeres elvégzésére a legtöbb intézménynél nincs lehetőség), nagyobb, egymással kapcsolatban álló közösségnél az elvégzett tesztek mennyisége kompenzálja a hibalehetőségeket

Ezen megfontolás alapján még a tesztek „nem megbízható” időszakban történő használata is értékes információkat nyújthat. A szerológiai teszt például az 1–7. napokon kisebb eséllyel ad pozitív eredményt (de nem 0% eséllyel!). Egyetlen embernél ezért ebben az időszakban nem ez a jó választás. Ugyanakkor, annak az esélye, hogy ezen intervallumban e teszt 5 fertőzöttből egyet sem azonosít, mindössze 4,18%; 10 fertőzöttnél ez az adat pedig csupán 0,17%. (A Clungene szerológiai gyorsteszt kazetta klinikai jelentéseiből számolt adat.)

A rendszeresség kiemelt fontosságú: ha a közösség tagjait (dolgozókat, tanulókat, idősotthon lakóit és alkalmazottait stb.) hetente tesztelik, hamar azonosítani lehet, ha megjelent a vírus az emberek között. Az érintettek korai kiszűrése, a közvetlen kontaktjaik tesztelése, megfigyelése, szükséges elkülönítése megakadályozza, hogy a vírus elterjedjen – ezzel pedig nemcsak annak lehet elejét venni, hogy a tesztelést végző intézmény járványgóccá váljon, hanem annak is, hogy annak megfertőződő tagjai azt tovább adják családtagjaiknak, ismerőseiknek!

A rendszeres tesztelés menetét érdemes az egészségügyi szakdolgozónak (pl. üzemorvosnak) az intézmény sajátosságaihoz igazítania; ebben a 2. és 3. fejezetek nyújtanak segítséget. Néhány szempont a tesztelési rend kidolgozásához:

  • Figyelni kell a helyiségek méretére és jellegére. Egy többszáz négyzetméteres gyártócsarnok 8 méteres belmagassággal, egész napos átszellőztetéssel kisebb járványügyi kockázatot jelent, mint egy 4 fős, 20 négyzetméteres iroda (az utóbbi esetben a dolgozók egymás szoros kontaktjának minősülnek, míg az előbbi esetben legfeljebb csak az egész nap egy gyártósornál dolgozók)
  • Azokat, akik pl. munkakörükből kifolyólag több emberrel érintkeznek, érdemes lehet gyakrabban tesztelni, mint azokat, akik kevesekkel találkoznak (az üzemi konyha szakácsa, illetve a cég recepciósa pl. ha rövid időn át ugyan, de szinte mindenkivel találkozik, ezért könnyedén terjesztheti a fertőzést)
  • Akik többet beszélnek (pl. tanárok), illetve rendszeresen adnak át tárgyakat a többieknek (pl. a kávét főző titkárnők), nagyobb eséllyel terjesztik a vírust a többieknél
  • Az egymással kapcsolatot nem tartó dolgozócsoportokat nem okvetlenül szükséges ugyanabban az időpontban tesztelni (nem is érdemes: ha a tesztelést nem egyszerre, s egy helyen végzik, nem fordulhat elő, hogy éppen annak során adják tovább e csoportok egymás között a vírust)

Jelen ajánlás nem helyettesíti a higiéniai és járványügyi előírásokat (fertőtlenítés, kézmosás, maszkviselet stb.), hanem azok betartására épül!

Kezdeti lépések

  1. A tesztelés megkezdése előtt meg kell tudni, kik azok, akik – igazoltan vagy sem, de – már átestek a COVID-19 fertőzésen, illetve kik azok, akik már kaptak védőoltást.
  2. Szerológiai teszt egyszeri elvégzésével felderíthető, hogy e két csoportnál fennáll-e a védettség – ezt IgG pozitív eredmény jelzi.
  • Az e két csoportba tartozó IgG pozitív személyek nem kell, hogy részt vegyenek a további tesztelésben, kivéve, ha náluk tünetek jelentkeznek, vagy ha igazolt fertőzöttek szoros kontaktjai 
  • A múltbeli fertőzöttek esetében érdemes a szerológiai tesztet havi rendszerességgel megismételni, hogy meg lehessen róla győződni, fennáll-e még a védettség
  • A védőoltás összes szükséges dózisát követően a védettség jelen tudásunk szerint mintegy 6 hónapon keresztül áll fent. Ezt követően e személyeket is érdemes havi rendszerességgel tesztelni. Idősebbeknél a védettség időtartama rövidebb is lehet, náluk már 4–5 hónap után célszerű elkezdeni a tesztelést
  • Az e két csoportba tartozó IgG negatív személyek nem tekinthetőek védettnek, ezért a továbbiakban tesztelendőek
  • A védőoltást kapott IgG negatív személyek esetében mennyiségi védettségi vizsgálat javasolt, ennek pozitivitása esetén fennáll a védettség
  1. Az olyan személyek IgG pozitivitása, akik nem kaptak vakcinát, illetve tudomásuk szerint nem voltak még fertőzöttek, aktuálisan fertőzöttek lehetnek – ezeket el kell különíteni, és az eredményt PCR teszttel meg kell erősíteni
  2. Ugyanúgy elkülönítés és PCR teszt szükséges, ha valaki teszteredménye IgM pozitív volt (akkor is, ha az illető már kapott védőoltást, vagy korábban már átesett a fertőzésen!)

További megfontolások

  1. Az alkalmazott módszertől függetlenül, akinél jelentkeznek a COVID-19 tünetei, annál haladéktalanul antigén vagy PCR tesztet kell végezni, annak eredményéig el kell különíteni! (Ha egyik sem megoldható, az elkülönítés, és a tünetek megjelenését követő 2. héten elvégzett szerológiai teszt szükséges.)
  2. Amennyiben a tünetek ellenére a teszteredmény negatív lett, ám néhány napon belül másoknál is jelentkeznek a COVID-19 tünetei, az összes érintettnél – s ha megoldható, azok kontaktjainál is – azonnal antigén vagy PCR tesztet kell végezni. Ha az eredmények bármelyike pozitív, az érintettek fertőzöttnek tekintendőek!

A rendszeres tesztelés alapját egyaránt képezhetik az antigén vagy a szerológiai gyorstesztek, illetve azok együttes használata is. Amennyiben megoldható, érdemes az utóbbi megoldást választani. Költségcsökkentő módszer csak egyik, vagy csak másik típus alkalmazása, ám, ahogy a leírások is mutatják, ebben az esetben is érdemes mindkét fajta tesztet beszerezni. Bár a leírások igyekeznek minimalizálni a lassú és költséges PCR teszt alkalmazását, az teljesen nem hagyható el, ezért okvetlenül tájékozódni kell annak elvégeztetési lehetőségeiről is.

Rendszeres antigén és szerológiai gyorstesztek

E módszerrel lehet a legbiztonságosabban azonosítani a fertőzötteket, és elejét venni a járvány terjedésének. 

  1. A közösség tagjait heti (vagy 10 napos) rendszerességgel antigén és szerológiai gyorsteszttel is letesztelik.
  2. Ha mindenki tesztje negatív, a következő tesztelési alkalomig nincs teendő. (Kivéve, ha valakinél tünetek jelentkeznek.)
  3. Akinek pozitív az antigén tesztje, fertőzöttnek tekintendő és elkülönítendő. (Ha megoldható, az eredményt érdemes PCR teszttel is leellenőrizni, ám tudni kell, hogy az antigén tesztek nagyon ritkán adnak fals pozitív eredményt.)
  • A pozitív személy szoros kontaktjait (pl. akikkel egy irodában dolgozik) szintén el kell különíteni. Náluk az antigén tesztet 5 nap múlva meg kell ismételni.
  • Ha ez utóbbi valakinél pozitív, az illető fertőzött; elkülönítendő, és az ő kontaktjait is ismételten tesztelni kell, illetve el kell különíteni. (Ugyanez a helyzet, ha tünetek jelentkeznek.)
  • Ha a kontaktok közt nincs pozitív eredmény (sem tünetek), 3 nappal később szerológiai tesztet kell végezni. Ha az is negatív, nem fertőzöttek, nincs további teendő. (Ha ez utóbbi pozitív, úgy kell eljárni, mint ha az antigén teszt lett volna pozitív.)
  1. Ha valakinek a szerológiai tesztje IgM pozitív (vagy IgM és IgG pozitív), valószínűleg fertőzött – a c. pontban írtaknak megfelelően kell eljárni azzal a különbséggel, hogy ezt az eredményt érdemes PCR teszttel (ha nem megoldható, akkor az antigén teszt megismétlésével) megerősíteni. Szerológiai teszteknél gyakoribb a fals pozitív eredmény.
  2. Ha valakinek a szerológiai tesztje IgG pozitív (de IgM negatív), vagy fertőzött, vagy a múltban esett át (tudtán kívül) a COVID-19-en (és a legelső szerológiai tesztje volt fals negatív). Ezt az eredményt PCR teszttel lehet leellenőrizni: ha az pozitív, a c. pontnak megfelelően kell eljárni (az eredményt már nem kell ellenőrizni), ha negatív, nincs további teendő. Az illetőre úgy kell tekinteni, mint aki már átesett a fertőzésen (ld. a Kezdeti lépések részt).
  3. A már oltott, illetve korábban megfertőződött személyek tesztelése és elkülönítése csak akkor indokolt, ha a c. vagy d. pontban írtaknak megfelelően kontaktszemélyekké váltak. 

Rendszeres antigén gyorstesztek

E módszer némiképp költségkímélőbb az előbb bemutatottnál, ám közel olyan hatékony. 

  1. A közösség tagjait heti (vagy 10 napos) rendszerességgel antigén gyorsteszttel tesztelik le.
  2. Ha mindenki tesztje negatív, a következő tesztelési alkalomig nincs teendő. (Kivéve, ha valakinél tünetek jelentkeznek.)
  3. Akinek pozitív az antigén tesztje, fertőzöttnek tekintendő és elkülönítendő. (Ha megoldható, az eredményt érdemes PCR teszttel is leellenőrizni.)
  • A pozitív személy szoros kontaktjait (pl. akikkel egy irodában dolgozik) szintén el kell különíteni. Náluk az antigén tesztet 5 nap múlva meg kell ismételni.
  • Ha ez utóbbi valakinél pozitív, az illető fertőzött; elkülönítendő, és az ő kontaktjait is ismételten tesztelni kell, illetve el kell különíteni. 
  • Ha a kontaktok közt nincs pozitív eredmény (sem tünetek), 3 nappal később szerológiai tesztet kell végezni. Ha az is negatív, nem fertőzöttek, nincs további teendő. (Ha ez utóbbi pozitív, úgy kell eljárni, mint ha az antigén teszt lett volna pozitív.)
  1. A már oltott, illetve korábban megfertőződött személyek tesztelése és elkülönítése csak akkor indokolt, ha a c. pontban írtaknak megfelelően kontaktszemélyekké váltak. 

Rendszeres szerológiai gyorstesztek

Mivel a szerológiai tesztek a fertőzés korai szakaszát nem mutatják ki, ennél a módszernél mindenképp figyelni kell a tünetek megjelenésére és a tesztelési alkalmak kellő sűrűségére.

Megemlítendő azonban, hogy a mintavétel gyorsasága miatt e módszer a leginkább időhatékony, s akkor is érdemes a tesztelést a szerológiai tesztekre építeni, ha a körülmények nem teszik lehetővé az antigén tesztek tömeges alkalmazását. (Pl. nem alakítható ki megfelelő helyiség, korlátozott az üzemorvos elérhetősége stb.)

  1. A közösség tagjait heti rendszerességgel szerológiai gyorsteszttel tesztelik.
  2. Ha mindenki tesztje negatív, a következő tesztelési alkalomig nincs teendő. (Kivéve, ha valakinél tünetek jelentkeznek – ebben az esetben haladéktalanul PCR vagy antigén tesztet kell végezni! Ha egyik sem megoldható, az illetőt el kell különíteni a következő tesztelési alkalomig.)
  3. A pozitív IgM teszteredményt PCR teszttel (annak hiányában antigén teszttel) kell leellenőrizni; az eredmény megkapásáig a pozitív személy elkülönítendő. 
  4. A pozitív személy szoros kontaktjait (pl. akikkel egy irodában dolgozik) szintén el kell különíteni. Ha megoldható, a PCR, vagy antigén tesztet náluk is haladéktalanul el kell végezni. Ha nem, a szerológiai tesztet 5–7 nap múlva meg kell ismételni. 
  5. Ha a d. pontban írt tesztek bármelyike pozitív, az illető fertőzött; elkülönítendő, és az ő kontaktjait is ismételten tesztelni kell, illetve el kell különíteni. 
  6. Ha a kontaktok közt nincs pozitív PCR vagy antigén eredmény (sem tünetek), valószínűleg nem fertőzöttek. Ha az elkülönítés megvalósítható, 8 nappal később szerológiai tesztet kell végezni. (Ha nem, megfontolandó következő napon az ismételt PCR vagy antigén teszt). Ha az is negatív, nem fertőzöttek, nincs további teendő. Ha a megismételt szerológiai tesztek mindegyike negatív, szintén valószínűleg egyikük sem fertőződött meg.
  7. Ha a c. pontban írt ellenőrző teszt eredménye negatív, és tünetek sem jelentkeztek senkinél, további elkülönítés már nem szükséges, ám, ha egy mód van rá, érdemes a d. pontban írt tesztelést elvégezni, illetve az eredeti IgM pozitív eredményt (s az azt követő PCR/antigén negatív eredményt) valamely teszttel ismét leellenőrizni.
  8. Ha valakinek a szerológiai tesztje IgG pozitív (de IgM negatív), vagy fertőzött, vagy a múltban esett át (tudtán kívül) a COVID-19-en (és a legelső szerológiai tesztje volt fals negatív). Ezt az eredményt PCR teszttel lehet leellenőrizni: ha az pozitív, a c. pontnak megfelelően kell eljárni (az eredményt már nem kell ellenőrizni), ha negatív, nincs további teendő. Az illetőre úgy kell tekinteni, mint aki már átesett a fertőzésen (ld. a Kezdeti lépések részt).
  9. A már oltott, illetve korábban megfertőződött személyeket csak a c. vagy d. pontban írtaknak megfelelően, ha kontaktszemélyekké váltak, kell tesztelni, ám esetükben valószínűleg csak a PCR vagy antigén teszt fog használható információt nyújtani.

A kontaktkutatás alapjai

Az intézményen („házon belül”) végzett kontaktkutatás legfontosabb előfeltétele, hogy nagy biztonsággal meg lehessen határozni az expozíciós kockázatot, illetve az onset és expozíciós napokat. Mindebben a 2. és 3. szakaszban írtak segítenek

Ezek ismeretében érdemes megvizsgálni, sőt, akár fel is rajzolni az adott intézmény kapcsolati viszonyait. Ehhez figyelembe kell venni a munkából következő, formális (pl. egy légtérben dolgozók, rendszeresen közös feladatot végzők), és az informális (pl. munkaidőn kívüli kapcsolattartás) viszonyokat is. (Természetesen, szigorúan csak járványügyi szempontokból.)

Bár a valóságban lehetetlen az összes módot nyomon követni, ahogy a vírus az emberek közt terjedhet, a legvalószínűbb utakat viszont azonosítani lehet.

A következő ábra egy képzelt – 20 fős – intézmény kapcsolati viszonyait mutatja be.

Pusztán az ábrát szemlélve is feltűnhet néhány információ.

  • Az A–D személyek feltehetőleg egy légtérben (pl. közös irodában) dolgoznak; ahogy talán az F–H, vagy az R–T emberek is.
  • A K–O szakasz jelenthet olyan munkafolyamatot, ahol K és O mind az M–N, mind az L–P párossal kontaktban van, azok azonban egymással nem. (Lehet, hogy K az egyik, O a másik páros titkára/titkárnője, akik egymással is sok teendőben osztoznak.) 
  • A B–L, C–G és J–T párosok között talán informális kapcsolat van.
  • F, M és talán A tűnnek a cégen belül központi személyeknek. Az ő megfertőződésük valószínűleg több ember veszélyeztetne, mint valamely kevesebb kapcsolattal rendelkezőé (pl. D vagy P) – ugyanakkor, a vírus az informális kapcsolaton át is átterjedhet egyik részcsoportról a másikra.

Az előbbi néhány tipp segíthet abban, hogy fel lehessen vázolni a tesztelendő intézmény kapcsolati hálózatát.

Lényegesen nagyobb létszámú intézményeknél érdemes az embereket kisebb csoportokra osztani (pl. az egy emeleten dolgozók, egy osztály tanulói stb.), és megjelölni a csoportok közt is intenzív kapcsolatokat tartó embereket.

Mire használható mindez a gyakorlatban?

Ezen az ábrán azt jelöltük, hogy I megfertőződött. Tünetmentes, ám a tesztje pozitív lett – tekintsük ezt a napot az onset napnak (0. nap). Követve a protokollt, akiknek legnagyobb eséllyel átadta a fertőzést, azok az E, G, H és J személyek. Ők azok, akik elkülönítendőek – vagy, ha ez teljességgel megoldhatatlan, csak szigorú óvintézkedések mellett dolgozhatnak tovább. (I-nek természetesen karanténba kell vonulnia.)

A 3. napon G-nél is jelentkeznek a tünetek, ez tehát G onset napja. Legvalószínűbben I-től a –2. napon, vagyis két nappal, mielőtt I-t fertőzöttként azonosították, kapta el a vírust. Mivel azonban I tünetmentes, elképzelhető, hogy régebben fertőződött meg, ám most maradjunk a számunkra annyiból „kedvezőtlenebb esetnél”, hogy több napot kell várnunk arra, hogy kiderüljön, mi van a többiekkel.

Most már C és F is kontaktszemélynek számít. Vegyük észre, hogy e két ember elkülönítése sokkal fontosabb, mint az H és E esetében szükséges, hiszen C-n és F-en keresztül már olyan embercsoportok is megfertőződhetnek, amelyek a(z intézményen belüli) első esettel nem is álltak kapcsolatban!

Szerencsére H, E és J tünetmentes marad, és a 7. napon végzett tesztjük is negatív lesz. Ők akár vissza is térhetnek.

A 9. napon azonban sajnálatos dolog történik, újabb embernél jelentkeznek a tünetek:

Két lehetőség adódik. Vagy T I-től és G-től függetlenül fertőződött meg, vagy J adta át neki a vírust úgy, hogy ő maga tünetmentes volt, és a 7. napon végzett tesztje fals negatív volt. Ez esetben J még a 0. napon vagy korábban fertőzte meg T-t (vagy J nem tartotta be a járványügyi előírásokat). 

Most már Q, R és S is kontaktszemélynek számít.

A helyzet első ránézésre reménytelennek tűnik, ám nem az, csak ki kell számolni, mi történhetett.

Ha az intézményben ügyeltek a járványügyi előírásokra, eddigre már kiderül, hogy E és H nem kapták el a vírust (9 napja nem találkoztak I-vel, 2 napja volt negatív tesztjük, elég valószínűtlen, hogy ennek ellenére fertőzöttek legyenek). C és F továbbra is tünetmentes, náluk 6 nap telt el az óta, hogy G-vel találkoztak. Ha a 10. napi teszteredményük is negatív, valószínűleg ők sem fertőződtek meg – ezzel visszatérhetnek a munkához, és nem veszélyeztetik az ábra bal oldalán található dolgozókat. Négy ember tehát már „kiszabadult”.

J-t a 14. napon ismét tesztelik, pozitív eredménnyel (házi karantén), neki szerencsére nincs olyan kontaktja, aki már ne lett volna eddig is érintett. Ez egyben igazolja a fertőzés legvalószínűbb útvonalát is.

Ugyenezen a napon I tesztje már negatív – elmúlt nála a fertőzés. 

Szerencsére ugyanez a helyzet Q, R és S esetében is, ők jó eséllyel nem kapták el T-től a vírust. 

A 17. napra G sajnos még nem gyógyult meg, T viszont jobban lett, negatív teszttel vissza is térhetne – ám az eredmény pozitív. Ugyanakkor, e napon már összesen 3 embert kell nélkülöznie az intézménynek: G-t (aki beteg), T-t (aki már gyógyul), és J-t (aki tünetmentes).

Hogy a történet happy end-del végződjön, a 28. napra mindenki meggyógyult, és a teszteredménye is negatív lett.

E kitalált eset kapcsán érdemes pár dolgot megjegyezni:

  • Köszönhetően a tesztelésnek, a tünetmentes fertőzöttet is sikerült azonosítani
  • A vírus összesen két embert betegített meg, azt három ember kapta el
  • 7 ember volt a legtöbb, akit nélkülözni kellett, ám ez az időszak csak 3 napon állt fent
  • Két héttel az első pozitív eset megjelenése után összesen 3 fertőzött volt az intézménynél, s további 3 embert kellett – biztonsági okokból – elkülöníteni. 

Hogy ne érje a túlzott optimizmus vádja e rögtönzött modellt, fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a történet során még „balszerencsés módon” hamis teszteredmény is született (J), amely nélkül az események kedvezőbben is alakulhattak volna!

Ám mi történt volna, ha nem tesztelnek e kitalált intézménynél és nem foglalkoznak a kontaktkutatással?

Talán sosem derül ki, hogy I megfertőződött, és csak akkor derül ki, mekkora a baj, amikor már nemcsak G, hanem H, E és J is elkapta a vírust – rajtuk keresztül pedig két lépésben 12 ember, 3 lépésben pedig 17…

A helyzet tanulsága: módszeres tesztelés és az intézmény kontaktjainak feltérképezése, követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a járvány terjedését már akkor meg lehessen gátolni, amikor csak kevés ember fertőződött meg.

Ez az a módszer, amellyel az intézmények saját maguk tehetnek sokat, hogy megakadályozzák a COVID-19 újabb hullámait.

Ha ez nem sikerül, ismét meg fog ugrani a fertőzöttek száma, és előbb vagy utóbb ismét csak szigorú, csüggesztően sokáig tartó korlátozásokkal, intézménybezárásokkal lehet megpróbálni lelassítani a vírus terjedését.

Tesztelés vagy korlátozások?

A járvány kezdeti elfojtása vagy túlzsúfolt kórházak és halálozások?

Lehet választani!

hbs logo
HBS Medical Kft.
Székhely: 1137 Budapest, Szent István park 26. fszt. 2. Adószám: 28947882-2-41 EU TAX ID: HU28947882 Web: www.hbs.hu