hbs logo

Nem tesztelünk eleget!

Bár voltak szakemberek, akik korábban azt nyilatkozták, Magyarországon nem lesz a COVID-19-nek negyedik hulláma, a jelenlegi adatok e jóslatokat egyértelműen megcáfolják. Az új megbetegedések száma ismét rendszeresen meghaladja a napi 300 főt – erre utoljára május végén volt példa. Úgy tűnik, hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt: a „nyári szabadság” után a vírus visszatért és ismét terjed. Érdemes azonban részletesebben is megvizsgálni: tényleg ugyanaz történik-e, mint 2020-ban, vagy vannak lényeges különbségek?

Még nem tragikus a helyzet

A szeptember 10. és 20. közötti időszakot vizsgálva mindkét évről elmondható, hogy az esetszámok emelkedtek. Azonban idén sem a napi új megbetegedések mennyisége (kb. 300–500 fő a tavalyi 450–1000-hez képest), sem a növekedés üteme nem olyan aggasztó. Emellett, tavaly az új esetek megjelenése sokkal inkább a meglepetés erejével hatott. 2020. augusztusának végén még csak 100–200, szeptemberének első 10 napjában már 300–500 fertőzöttről beszéltünk. 2021-ben a hasonló augusztust mérsékeltebb, 200–350 új esetet hozó őszkezdés követte. Az összes aktív esetet nézve még inkább szembetűnő az eltérés: 2020-ban ebben az időszakban az aktuális fertőzöttek száma mintegy 5500 főről közel 13 000-ra nőtt, idén viszont 6000 emberről csupán alig több mint 7500-ra. Azt is fontos megemlíteni, hogy tavaly augusztusban az aktív esetek száma csak az utolsó napokban lépte át az 1000 főt, idén viszont a hónap elején még 30 000 fertőzött volt, s ez csökkent a nyár végére 5000 fő alá.

Ugyanakkor, hasonló különbség a kórházban ápoltak terén nem figyelhető meg: tavaly ebben az időszakban e mutató 223 főről 372-re emelkedett, míg idén 190 emberről 335-re. A halálozási adatok sem mutatnak jelentős különbséget, ám ez annak is köszönhető, hogy – szerencsére – a hírek kevés, napi 4–12 áldozatról szólnak.

Ami az elvégzett tesztek számát illeti, némiképp jobb helyzetben vagyunk. Tavaly szeptember 10. és 20. közt naponta mintegy 8800–12500 tesztelés történt, idén ebben az időszakban 8900–15600. Az átlagosan mindössze nagyjából 1000-rel több mintavételhez viszont sokkal kevesebb pozitív eredmény tartozik: jelenleg a tesztelteknek csupán 2–3%-a fertőzött, tavaly ugyanez a mutató 5,5–8,5% között mozgott. Mindez azért lényeges információ, mert (ahogy azt a WHO ajánlása is mondja) a járvány akkor tartható kordában, ha a pozitív tesztek aránya 5% alatt van.

Oltás és szabadság?

A legfontosabb különbség a tavalyi és az idei járványügyi helyzet közt, hogy most már mindenki számára hozzáférhető a COVID-19 elleni vakcina. Bár a már oltottak is megfertőződhetnek, sőt, akár a vírust is terjeszthetik, sokkal kisebb eséllyel jelentkeznek náluk komoly tünetek – és lényegesen kevesebben kerülnek kórházba. Nagy részben tehát a vakcinának köszönhetőek a járványügyi mutatók közti eltérések.

Nem szabad azonban elbíznunk magunkat! Az oltási program drasztikus mértékben lelassult: az első dózist megkapott emberek száma 05. 23-án lépte át az 5 millió főt – ám az még szeptember 20-án sem érte el a 6 milliót. Ez alapján szinte biztosra vehető, hogy soha nem fogjuk elérni a nyájimmunitáshoz szükséges mértékű átoltottságot

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy egyre inkább úgy tűnik, a vakcina nyújtotta védettség fél év elteltével jelentősen csökken, sőt akár meg is szűnhet – azok tehát, akik még január–március között kapták meg az oltás második dózisát, ismét veszélyben lehetnek. Bíztató viszont, hogy több mint 600 ezer ember már a vakcina harmadik dózisát is megkapta – sőt, az utóbbi időben többen jelentkeznek erre az ismétlő oltásra, mint az első két adagra összesen. Ez alapján úgy tűnik, kevés már korábban beoltott fog „csatlakozni” a vírussal szemben nem védettekhez. 

Azt is ki kell emelni, hogy idén nyáron és ősz elején számos olyan eseményt rendeztek Magyarországon, amelyeken tömegek vettek részt – s ahol semmilyen korlátozás nem volt életben. Ezek közé tartoztak a futball EB mérkőzései, az augusztus 20-ai ünnepségek, illetve Ferenc pápa látogatása is. Emellett szeptemberben az oktatás is teljesen „hagyományos” formában, járványügyi előírások nélkül kezdődött meg. Rengeteg olyan járványveszélyes helyzetet teremtettünk, amelyek jelentős része talán elkerülhető, vagy – megfelelő intézkedések alkalmazásával – mérsékeltebb kockázatot jelentő lehetett volna. Ennek tükrében kisebb csodának tekinthető, hogy „csak” annyi új fertőzött van most Magyarországon, amennyi. 

Továbbra is a csodában bízzunk?

Nem alaptalan azok aggodalma, akik már most borús képet festenek a jövőről. Ha ugyanis nem változtatunk semmin, az új esetek és a kórházi ellátást igénylők száma tovább fog emelkedni, ami ismét elhozhatja a hosszú hónapokig tartó szigorú korlátozások időszakát. Bár sokan azt latolgatják, azok csak az oltatlanokra fognak vonatkozni, egy dologról nem szabad megfeledkezni. A vakcina második dózisát mintegy 4 millió ember a 2021. április elejétől számított három hónap során kapta meg. Sokan lesznek, akik védettsége pontosan abban a kritikus őszi időszakban fog elmúlni, amikor tavaly berobbant a második hullám. Tovább rontja a helyzetet, hogy a COVID-19 fertőzés felismerését már most is megnehezíti számos más, jellegzetesen az idő hidegre fordulásával együtt jelentkező szezonális betegség, köztük az influenza. 

A tesztelésnek mindenképp lépést kell tartania az új esetek számával: nem szabad hagyni, hogy a pozitív eredmények aránya ismét felszökjön. Tavaly október közepétől kezdve ez a mutató már rendszeresen 10% felett volt – és leszámítva a 2021. januári „csendesebb” időszakot, egészen április végéig nem is nagyon ment lejjebb. Történt mindez a szigorú korlátozások ellenére. Mennél kisebb a pozitív tesztek aránya, annál inkább segíti a járvány letörését a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése – emellett, kontaktkutatást is csak akkor van esély folytatni, ha az új esetek száma alacsony.

Észre kell vennünk, hogy a „csoda” legnagyobb részben a védőoltásnak volt köszönhető. Tavasszal Magyarország még Európa legnagyobb arányban átoltott országai közé tartozott – ma azonban már messze vagyunk az „élbolytól”. A vakcina a vírus elleni küzdelem legfontosabb fegyvere: a társadalmi felvilágosítás mellett fontos az oltási program a diákokra való – biztonságos – kiterjesztése is, hiszen ők azok, akik tünetmentesen, észrevétlenül is terjeszthetik a járványt. 

Tesztelés, kontaktkutatás, védőoltás. Ezek azok az eszközök, amelyek alkalmazásával elérhető, hogy a COVID-19 negyedik hullámát már kevés megbetegedéssel, minimális számú áldozattal és enyhe intézkedéscsomaggal vészelhessük át. 

2021. szeptember 20.

Adatok forrása: koronavirus.gov.hu

hbs logo
HBS Medical Kft.
Székhely: 1137 Budapest, Szent István park 26. fszt. 2. Adószám: 28947882-2-41 EU TAX ID: HU28947882 Web: www.hbs.hu