hbs logo

Hogyan olvassuk a magyar járványügyi adatokat?

Tombol a delta variáns okozta negyedik hullám, s közben már megjelent az új, omikron névre hallgató új variáns is. Az új változat villámgyorsan be is került a World Health Organization (WHO) által „aggodalomra okot adó” variánsok közé. Egyesek szerint még a jelenleginél is súlyosabb helyzettel kell szembenéznünk, mások bizakodóbbak; úgy hiszik, az omikron kevésbé súlyos tüneteket okoz, mint a delta. Megint mások már csak vállrándítással reagálnak a hírre, s olyanok is akadnak, akik kedvenc összeesküvés elméletüket látják beigazolódni.

De mi az igazság?

A helyzet felméréséhez három kérdést kell feltenni:

  • Milyen gyorsan terjed az omikron variáns?
  • Milyen súlyos tüneteket okoz?
  • Mennyire hatásosak ellene a jelenleg alkalmazott vakcinák?

(Az érdeklődők többek között a WHO oldalán tudhatnak meg további információkat az omikron variánsról.)

Mi egyáltalán az omikron?

Az omikron variánst november végén azonosították a Dél-afrikai Köztársaságban – ám később kiderült, hogy az Hollandiában már ezt megelőzőleg is jelen volt. Ennek ellenére, mivel az előbbi államban terjedt el, valószínűbbnek tűnik, hogy onnan is származik.

A SARS-CoV-2 – vagyis az új koronavírus – különböző változatait a görög ábécé betűivel jelölik, ahogy az történt az alfa és a delta variáns esetében is. A soron következő betű a „nü” volt, ám annak hangzása nagyon hasonlít az angol „new” – új – szóra, ezért ez az elnevezés félrevezető lett volna. Az ezt követő „kszí” sem lett volna szerencsés: e betű angol átírása „xi”, mely egy gyakori kínai név is. E két betűt kihagyva lett az új variáns neve omikron – annak tudományos jelölése B.1.1.529.

E változat rendkívül sok, 32 mutációt tartalmaz azon fehérjéjén (az úgynevezett tüskefehérjén), amely a fertőzőképesség szempontjából is kiemelten fontos, és amelyre a vakcinák többsége is épül. Elsősorban emiatt került az omikron az aggodalomra okot adó variánsok közé.

Milyen gyorsan terjed?

Úgy tűnik, nagyon gyorsan: a Dél-Afrikában ugyanis azt a delta variánst is elkezdte kiszorítani, mely maga is sokkal gyorsabban terjed, mint az „eredeti” vírusváltozat. Ugyanakkor, Európában, ahol jelenleg a delta okoz új hullámot, egyelőre nem tapasztaltak hasonló tendenciát. Az omikront már a Föld számos más országában is azonosították, többek között Kanadában és Japánban is, ám egyelőre még szórványos esetekről van szó.

Jelenleg tehát nincs elég információ e kérdés eldöntésére.

Tényleg súlyosabb tüneteket okoz?

Az adatok e téren is ellentmondásosak. 

Azon európaiak, illetve izraeliek, akiknél azonosították az omikron változatot, egyelőre enyhe tüneteket tapasztaltak. Ugyanez volt elmondható a dél-afrikai fertőzöttekről is. Ezek alapján vélik úgy néhányan, hogy az omikron megjelenése akár szerencsés fordulat is lehet: ha ez a változat válik uralkodóvá, az emberiség kevés áldozat árán eshet át a világjárványon. 

Ám Afrikán kívül (szerencsére) még csak néhány embernél azonosították az új variánst; ilyen kevés adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ami pedig az afrikai eseteket illeti, főként fiatalokról van szó – az pedig már köztudott, hogy a COVID-19 főként az idősebbeknél okozhat súlyos tüneteket. 

A pesszimistább forgatókönyv abból indul ki, hogy az új variáns fertőzési gócát képező területeken jelentősen megnőtt a kórházba kerülők száma, ezért az omikron variáns éppen, hogy súlyosabb tüneteket okoz. Ám ez az állítás is cáfolható: a kórházi kezelést igénylők mennyisége ugyanis abból az egyszerű tényből is következhet, hogy a fertőzöttek száma lett sokkal nagyobb – vagyis, akár az is lehetséges, hogy arányaiban ugyanannyi, vagy kevesebb érintettnél jelentkeznek súlyos tünetek.

Működni fognak a vakcinák az omikron ellen?

Érthető okokból ez a kérdés váltja ki a legtöbb aggodalmat. Vannak, akik attól tartanak, hogy az új variáns, kikerülve a vakcina révén szerzett védelmet, éppen az oltottak közt fog tombolni.

Ez azonban téves elképzelés.

Bár még nem tudni, melyik oltóanyag mennyire lesz hatásos az omikron variáns ellen, annak az esélye elenyésző, hogy bármelyik is teljesen hatástalan legyen. Másképp megfogalmazva: előfordulhat, hogy az omikron az oltottaknál is tüneteket fog okozni – ám ennek, s főként a súlyos, illetve halálos kimenetelű fertőzés esélyét az oltás még akkor is csökkenteni fogja, ha az csak kevésbé lesz hatásos az új variáns ellen.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vakcinagyártók már korábban felkészültek arra a lehetséges forgatókönyvre, hogy kialakul egy olyan vírusvariáns, amely ellen hatástalan az oltóanyag. Ebből kifolyólag a meglévő vakcinák módosítása már jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint azok kifejlesztése. Legrosszabb esetben is 3–4 hónapról van szó, s ez már tartalmazza az engedélyeztetéshez szükséges (nem kevés) időt is.

Most már nem is érdemes felvenni az oltást, illetve annak következő dózisát?

Éppen ellenkezőleg! A vakcina továbbra is a legjobb módja a vírus elleni védekezésnek – még akkor is, ha kiderül, hogy a jelenlegi oltóanyagok kevésbé hatásosak ellene. 

Egyrészt, mint az az előző szakaszban is szerepelt, még a gyengébben teljesítő vakcina is sokkal jobb védelmet nyújt, mint az oltás hiánya. Másrészt, egyáltalán nem biztos, hogy az omikron valaha is elterjed a kontinensen – ahogy az aggodalomra okot adó béta és gamma variáns sem terjedt el. 

Harmadrészt, jelenleg Európában – így Magyarországon is – az a delta variáns jelenti a legnagyobb veszélyt, amely ellen a jelenlegi vakcinák jól teljesítenek.

Működnek a jelenlegi tesztek az omikron variáns ellen is?

Ami a szerológiai teszteket illeti, bizonyosan – hiszen azok nem a vírust, hanem a szervezet által ellene termelt antitesteket mutatják ki. Ezek működése tehát független attól, hogy melyik variáns áll a fertőzés hátterében.

A PCR és antigén tesztek esetében elvileg előfordulhat, hogy egy-egy változat esetében kevésbé érzékenyek – az eddigi hírek alapján azonban ezek működését sem befolyásolja az omikron variáns.

Függetlenül attól, hogy melyik változat felelős a világjárvány aktuális hullámáért, a módszeres tesztelés továbbra is kiemelt fontosságú. Elvégre, sokkal fontosabb tudni, hogy valaki fertőzött, illetve fertőzőképes-e, mint hogy konkrétan melyik vírusvariáns okozza a fertőzést.

hbs logo
HBS Medical Kft.
Székhely: 1137 Budapest, Szent István park 26. fszt. 2. Adószám: 28947882-2-41 EU TAX ID: HU28947882 Web: www.hbs.hu