hbs logo

Rólunk

Ebben az írásban megkíséreljük összefoglalni mindazt, amit az új koronavírus variánsok megjelenésével, illetve lehetséges következményeivel kapcsolatban tudni érdemes.

Miért jelennek meg egyre újabb variánsok?

Amikor a vírus szaporodik, lemásolódik annak örökítőanyaga is. E folyamat során azonban néha hibák – mutációk – keletkeznek, és az új vírus kissé más lesz, mint az elődje. Mindez persze az összes élőlénynél – az embernél is – megtörténik, ám egy vírusnál, mivel nagyon gyorsan szaporodik, ugyanannyi idő alatt lényegesen több variáns jön létre.

Hány SARS-CoV-2 variáns van?

Össze sem lehet számolni, olyan sok.

A valóságban persze, az esetek túlnyomó többségében a másolás során valóban „hibák” keletkeznek, ami gyengébb, vagy működésképtelen vírust eredményez. Máskor az eltérés „nem sok vizet zavar”; az új példány teljesen úgy viselkedik, mint a régi.

Néha viszont a mutáció hatására a vírus valamilyen szempontból megerősödik: gyorsabban terjed, hatékonyabban kerüli ki az immunrendszert, vagy súlyosabb tüneteket okoz. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ez utóbbi mutánsokat hívja aggodalomra okot adó variánsoknak. Ezek, ahogy azt az eddigi hullámok során is tapasztalhattuk, egyes területeken, sőt akár az egész világon is kiszoríthatják az eredeti SARS-CoV-2 vírust, vagy annak más változatait.

Köznyelvi értelemben – és a hírekben – ezeket tekintik az új koronavírus mutánsainak.

Hány aggodalomra okot adó SARS-CoV-2 mutáns van és mit kell ezekről tudni?

Jelen pillanatban négy ilyen variánst ismerünk, és ezek közt is akadnak olyanok, amelyeknek további változatai vannak. Sokáig e mutánsokat arról az országról nevezték el, ahonnan származtak; az utóbbi időben azonban a görög ábécé betűivel szokták jelölni őket. (Tudományos cikkekben e törzseket betűkkel és számokkal, esetenként a mutációk feltüntetésével jelölik.)

Az alfa változat (B.1.1.7) – régebbi nevén brit mutáns – Nagy-Britanniából származik. Mintegy 50%-kal fertőzőképesebb az eredeti vírusnál, bár egyes források magasabb számot adnak meg. 2020 novemberében jelent meg; 2021 elejére dominánssá vált a szigetországban, majd pár hónap alatt Európa és az Egyesült Államok legtöbb területén ez lett a legelterjedtebb változat. Ez okozta tavasszal a magyar esetszámok ugrásszerű emelkedését is.

Több forrás szerint az alfa változat okozta fertőzés súlyosabb lefutású lehet; a tipikus COVID-19 tünetek mellett gyakran számoltak be hidegrázásról, étvágyvesztésről, illetve különféle fájdalmakról is.

A béta változat (B.1.351) – korábban dél-afrikai mutáns – 2020. októberében tűnt fel Dél-Afrikában; Európát az év végén érte el. A jelentések szerint gyorsabban terjedt a fiatalok között, mint az eredeti változat. Tartalmaz egy olyan mutációt, amely hatására ez a változat hatékonyabban kerüli ki az immunrendszert; ezért tartják veszélyesnek. (Az alfa változatnak is létezik egy olyan variánsa, amely ugyanezt a mutációt hordozza. Ezt két helyen is azonosították – feltehetőleg egymástól függetlenül létrejött mutációkról van szó –, ám ez a változat nem terjedt el világszerte.)

Magyarországon e változat jelenlétét még nem igazolták.

A gamma változat (P.1) – régebbi nevén brazil mutáns – 2020. végén tűnt fel a dél-amerikai országban; Európában e variáns nem terjedt el. A leírások 50–100%-kal fertőzőképesebbnek tartják az eredeti vírusnál.

A delta változat (B.1.617.2) – vagy indiai mutáns – már 2020. decemberében megjelent, Európában azonban csak 2021. tavaszának végén, nyarának elején kezdett el terjedni. Még az alfa változatnál is fertőzőképesebb: sokan azt feltételezik, néhány hónapon belül ez a variáns lesz felelős a legtöbb megbetegedésért. A tünetei sok szempontból eltérőek a korábban tapasztaltaktól: gyakran jelentkezik torokfájás, fejfájás, illetve orrfolyás, míg az íz-, illetve szaglásvesztés, a köhögés, és a magas láz kevésbé jellemző. (A delta változat okozta tünetegyüttes önmagában is segítheti a mutáns terjedését, hiszen e tünetek egyszerű megfázás, de akár allergia hatására is jelentkezhetnek!) Egyelőre nem ismert, súlyosabb lefutású megbetegedést okoz-e, mint az eredeti vírus.

A delta variánsnak már több altípusát is feljegyezték; hogy ezek viselkedése mennyiben tér el az alapváltozatétól, illetve, hogy mennyire fognak elterjedni, még nem tudni.

A WHO számos más mutánst is figyelemre méltónak talál. Ezek közé tartozik a szintén Indiából származó kappa (amely többek közt Ausztráliában okozott kisebb járványgócot), a viselkedésében talán a gamma változathoz hasonló théta (mely a Fülöp-Szigetekről ered), az elsősorban Peruban elterjedt lambda (amely sajnos már Csehországban is megjelent), és az Egyesült Államokban azonosított epszilon. E variánsok is olyan mutációkat hordoznak, amelyek miatt nagyobb veszélyt jelenthetnek az emberekre nézve – azonban jelenleg kisebb területen fordulnak elő, mint a négy aggodalomra okot adó mutáns.

Működni fognak a védőoltások a különféle változatok ellen is?

Erre a kérdésre egyelőre nem lehet egyértelmű feleletet adni. Néhány dologgal azonban érdemes tisztában lenni.

  • Az eddig ismert mutációk nem változtatták meg a SARS-CoV-2 vírust olyan mértékben, bármelyik vakcina teljesen hatástalan legyen ellenük. Ezért, érdemesebb a kérdést úgy feltenni: Mennyire fognak működni a védőoltások?
  • Eddig viszonylag kevés adat gyűlt össze, pontosan melyik vakcina milyen mértékben akadályozza meg az egyes változatok okozta fertőzéseket, s az adatok is sokszor ellentmondásosak. Ezen azonban nem kell meglepődni: elvégre, ahhoz, hogy egyértelmű információkat nyerjünk, kellő mértékben átoltott közösségben kell az adott változatnak elterjedtnek lennie. Ami – tegyük hozzá: szerencsére – ritkán valósul meg. 
  • Egyelőre úgy tűnik, a béta (és talán a gamma, illetve a lambda) variáns problematikus lehet; bizonyos vakcinák hatásossága ezekkel szemben lényegesen alacsonyabb.
  • Ugyanakkor, a változattól és a vakcina típusától függetlenül elmondható, hogy lényegesen ritkábban jelentkeznek súlyos tünetek azoknál, akik már a védőoltás összes szükséges dózisát megkapták.
  • Egyes esetekben pedig már most eleget tudunk ahhoz, hogy észszerű következtetéseket vonhassunk le. A delta variáns Európában például túlnyomó részben a még oltatlanok között terjed.

Érdemes megemlíteni, hogy egy már vakcina módosítása, hogy az egy újonnan elterjedő variánssal szemben is hatásos legyen, lényegesen egyszerűbb feladat, mint magának az oltóanyagnak a kifejlesztése volt. Ebből következően nem zárható ki, hogy a jövőben – az aktuálisan legelterjedtebb változatok, illetve az alkalmazott vakcinák függvényében – ismétlő oltásokra is szükség lehet.

Ha folyamatosan jelennek meg új variánsok, az azt jelenti, hogy sosem fog a COVID-19 járvány véget érni?

Egyesek szerint valóban e sötét jövő elé kell néznünk.

Ugyanakkor, azt is végig kell gondolni, hogy mennél több a fertőzött, annál több példányban van jelen a vírus a világban; annál nagyobb mértékben szaporodik, ami nagyban növeli az újabb mutánsok kialakulásának esélyét is.

Másképp megfogalmazva: minél kevesebb a fertőzött, annál kevesebb az esélye az új változatok megjelenésének.

A fertőzöttek számát pedig két módon lehet hatékonyan csökkenteni. 

Az egyik maga a vakcina: mennél több ember van már beoltva, annál kevesebben maradnak, akik elkaphatják a vírust.

A másik pedig az emberek rendszeres és széles körű tesztelése. Addig sikerül azonosítani és elkülöníteni a fertőzötteket, amíg az új esetek száma alacsony, elejét lehet venni a járványgócok kialakulásának – ami megakadályozhatja a COVID-19 következő hullámát.

Sajnos sok helyen az elmúlt másfél évben a „harmadik módszert” választották: szigorú korlátozásokat alkalmaztak, hogy megfékezzék a járványt. Emlékezni kell rá, hogy amikor ezt a döntést meghozták, még nem voltak vakcinák, és a tesztelési kapacitások is korlátozottak voltak. Mostanra viszont már egyértelművé vált: a korlátozások nemcsak hatalmas gazdasági (és pszichológiai, sőt, egészségügyi) károkat okoztak, hanem a járvány végleges megfékezése terén is csődöt mondtak. Ez jelentős részben éppen az egyre újabb mutánsoknak volt köszönhető: Magyarországon például az alfa változat annak ellenére hozta el tavasszal a COVID-19 harmadik hullámát, hogy a lakosság akkor már hónapok óta korlátozások között élt!

Most azonban már mind a vakcina, mind a tesztek rendelkezésre állnak hazánkban ahhoz, hogy megakadályozzuk a világjárvány későbbi hullámainak kialakulását.

Használjuk őket, hogy mihamarabb megszabaduljunk a vírus okozta fenyegetéstől!

Néhány forrás a téma iránt bővebben érdeklődőknek:

https://www.bbc.com/news/world-asia-india-57564560

https://www.nature.com/articles/d41586-021-00993-1

https://www.thenationalnews.com/uae/health/what-are-the-covid-19-variants-and-how-do-alpha-beta-and-delta-differ-1.1236702

https://www.abc.net.au/news/2021-06-08/covid-19-variants-delta-kappa-australia-india/100195250

https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/variants-concern

hbs logo
HBS Medical Kft.
Székhely: 1137 Budapest, Szent István park 26. fszt. 2. Adószám: 28947882-2-41 EU TAX ID: HU28947882 Web: www.hbs.hu