hbs logo

Páramentes védőszemüveg

A 2020. őszi–téli COVID-19 helyzet veszélyeiről

Tegyünk együtt a COVID-19 járvány második hullámának megfékezéséért rendszeres és módszeres teszteléssel!

COVID-19 második hullám? Cunami!

Amikor Magyarországon augusztus második felében átlépte a 100 főt az újonnan igazolt SARS-CoV-2 fertőzöttek száma, még csak néhányan beszéltek arról, hogy elérkezett a második hullám. Szeptemberben már sorra dőltek meg a fertőzöttségi rekordok, október második felében az új esetek száma nem egyszer meghaladta a 3000 főt, novemberben pedig átlépte a 4000-t is. Tavasszal még csak néhány olyan nap volt, amikor az új érintettek száma 100 fő fölött volt, és a csúcs is alig emelkedett 200 ember fölé. A járvány tavasszal naponta 10–15 életet követelt – november elején az áldozatok száma már a napi 100-at közelíti. Látható, a COVID-19 második hulláma sokkal súlyosabb, mint az első volt.

A helyzet Európában, sőt, a világ más részein is hasonlóan lesújtó. A fertőzöttek száma október derekán már a 40 millió főt közelítette, a halálos áldozatok száma pedig átlépte az egymilliót. Ezen az oldalon nyomon lehet követni, hogy különböző forgatókönyvek mellett hogyan fognak alakulni 2020. végéig a COVID-19 okozta halálozási arányok. Az előrejelzések alapján még ismételt korlátozások mellett is 2 millió főre kell számítani, ám ha az alapvető szociális érintkezési szabályok sem teljesülnek, a 3 millió főt is elérheti.

A COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos naprakész nemzetközi adatokat többek között a https://ourworldindata.org/coronavirus/ oldalon lehet megtalálni. Bármelyik ország statisztikái megtekinthetőek, a magyar adatok ide kattintva nézhetőek meg: link.

Nagyobb veszélyben vagyunk

2020 elején az új koronavírus úgy került be a köztudatba, hogy az főként csak az idősebb korosztályra, illetve az egyébként is krónikus betegségekben szenvedőkre nézve jelent komoly egészségügyi kockázatot. Tudni kell azonban, hogy sok 40–50 év alatti áldozatot is követelt már a COVID-19, köztük olyanokat is, akik egyébként egészségesek voltak. Igaz, hogy az idősebbek vannak nagyobb veszélyben, ám a fiatalok sincsenek biztonságban! A fiatalok többsége valóban akár tünetmentesen is átvészelheti a fertőzést – sajnálatos módon azonban éppen ők lesznek azok, akik anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy hordozzák a vírust, terjesztik azt – és továbbadják a COVID-19-et ismerőseiknek, családtagjaiknak. Azoknak is, akikre nézve az már sokkal nagyobb veszélyt jelent! Az sem segíti a vírus elleni védekezést, hogy megnövekedett azok száma is, akik megkérdőjelezik a védekezés fontosságát, bagatellizálják a COVID-19 okozta veszélyt, vagy akár a vírus létezését is tagadják. Akik még a legalapvetőbb szabályokat – a maszk viselését, a rendelkezésre bocsátott fertőtlenítő használatát, vagy a szociális érintkezés ajánlásait – is megszegik, felelőtlen magatartásukkal gyorsítják a vírus terjedését.

Kerülendő korlátozások

Vannak, akik szerint egyedül akkor lehet megfékezni a COVID-19 járványt, ha ismét szigorú korlátozásokat vezetnek be.

Erre már számos európai országban – többek között Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában – sor is került.

Sajnos azonban az első hullám alatt meghozott intézkedések – amelyek közül néhány nyáron is életben volt, egész szektorokat bénítottak meg. a vendéglátás, a turizmus, a rendezvényszervezés bevétele töredékére esett vissza. Rengeteg intézmény, vállalat, üzlet kénytelen volt időlegesen bezárni.

Mindezekből következően Magyarországon több százezer ember veszítette el átmenetileg vagy véglegesen a munkáját; rengeteg embernél a kijárási korlátozások fogyasztási korlátozásokkal is együtt kellett, hogy járjanak. Mindez természetesen a többi gazdasági szereplőre is hatást gyakorolt – aminek következményeként a COVID-19 elleni védekezés a gazdasági világválságokhoz mérhető visszaesést okozott.

Magyarországon egyelőre nincs szó arról, hogy a tavaszihoz hasonló szigorú korlátozásokat vezetnének be – ám, ha arra sor kerül, a gazdasági károk mértéke felbecsülhetetlen lesz.

A korlátozások az emberekre gyakorolt pszichés hatása sem elhanyagolható. A munkahely elvesztése, a bezártság, az elmaradt programok, nyaralások miatti frusztráció érezhetően megváltoztatta a társadalom alaphangulatát – a bizonytalanság és feszültség pedig sok embert a felelőtlen magatartásminták felé terelhet.

Amellett, hogy nagyon fontos a higiéniai előírásokat és a szociális érintkezés szabályait betartani, a vírus terjedését hatékonyan lassítja a rendszeres és módszeres tesztelés is, hiszen e módszerrel azonosítani lehet a fertőzötteket, akiket elkülönítve meggátolható, hogy terjesszék a megbetegedést.

A lakosság tesztelése sok országban már tavasszal is a vírus elleni védekezés gyakorlatának része volt. Magyarország e téren elmaradt más államoktól – sok szakember rá is mutatott e tényre. Mostanra azonban már megváltozott a helyzet. Sokkal többet tesztelünk, naponta már 15 000-nél is többet. A pozitív eredmények aránya viszont azt mutatja, mindez még mindig nagyon kevés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján a járvány akkor van ellenőrzés alatt, ha a pozitív tesztek aránya 5% alatt van – hazánkban e mutató november elején már 20% fölött volt! A gyakorlatban ez azt jelenti, nagyon sok fertőzött marad felfedezetlenül – ők pedig, ha nem észlelnek tüneteket, maguk is terjesztik a fertőzést.

Ha az események így haladnak tovább, semmi esély nem marad az új koronavírus kordában tartására, ami az egészségügy és a gazdaság összeomlásához vezethet.

Hogyan lehetne ezen változtatni?

A PCR teszt szükséges – de nem elégséges

Sok helyen, így Magyarországon is, a jelenlegi gyakorlat a vírus örökítőanyagát kimutató PCR tesztet tekinti „arany standardnak”, mivel e teszteket tartják a legmegbízhatóbbaknak.

Ugyanakkor, csak PCR tesztekre építve nem lehet megvalósítani a COVID-19 elleni védekezés e szintjét. Félreértés ne essék, hatalmas szükség van a PCR tesztekre, ám kizárólag azokat használva nem valósítható meg az emberek széles körű vizsgálata. Érdemes röviden összefoglalni, miért nem.

  1. A közfelfogással ellentétben még a helyesen alkalmazott PCR tesztek megbízhatósága is elmarad a 100%-tól.

    A John Hopkins Egyetem átfogó kutatásának eredményei a következőképpen foglalhatóak össze. A tünetek megjelenését megelőzően a PCR tesztek 0–33% eséllyel mutatták ki a vírust. A tünetek jelentkezésének első napján a PCR teszt 62% eséllyel jelez, majd az arány emelkedik, pár nap múlva eléri a 80%-ot. Ezt követően a PCR teszt megbízhatóság csökken, 2 héttel a tünetek megjelenését követően már ismét csak 33%.

  2. A PCR tesztek aránytalan terheket rónak az egészségügyi rendszerre

    A teszt elvégzéséhez szükséges PCR berendezés ára mintegy 10 millió forintnál kezdődik. Ezek hozzáférhetősége, és az igen összetett vizsgálatot elvégezni képes szakemberek száma is korlátozza az elvégezhető PCR tesztek számát. Ráadásul, a mintavételezéshez és a reakcióhoz szükséges fogyóeszközök (felszerelések, anyagok stb., amelyekből minden vizsgálathoz újabb adagot kell felhasználni) is költségesek. Ezekből következik, hogy a magyar állami és magán intézményrendszer elérte a kapacitásai határait.Sok helyen napokat kell várni a tesztidőpontra, majd az eredményekre is. Mindez hatalmas veszélyeket rejt magában, hiszen ez alatt az idő alatt, ha a tesztelendő személy továbbra is emberek közé jár, másoknak is továbbadja a fertőzést.

  3. A PCR tesztek költségesek

    Hiába hiába lett Magyarországon a PCR teszteknek hatóságilag megszabott ára, az így is olyan magas, hogy a lakosság jelentős része nem engedheti meg magának a teszt elvégeztetését. Az intézmények, vállalatok túlnyomó többsége sem tudja megfizetni az összes alkalmazott (akár többszöri) leteszteltetését. A lényegesen olcsóbb, vagy ingyenes tömeges tesztelés sem volna reális megoldás. Az ugyanis csak jelentős állami támogatással valósulhatna meg – a források viszont a világjárvány első hulláma miatt már most is szűkösek.

A tömeges tesztelést gyorstesztek segítségével lehet megvalósítani

A szerológiai gyorstesztekkel végzett előszűrés segítségével tehermentesíteni lehet az egészségügyi rendszert, mert

  • a gyorstesztek ára töredéke a PCR tesztekének,
  • a gyorsteszteket bárhol el lehet végezni, akár egy vállalat, iskola megfelelő helyiségében is,
  • az elvégzésükhöz nincs szükség semmilyen berendezésre, sem további fogyóeszközökre,
  • nem igényelnek különleges szakképzettséget, azokat üzemorvos, szakorvos, vagy más egészségügyi dolgozó is elvégezheti,
  • az eredmény már 15 perc után leolvasható.

Továbbiakat a gyorstesztek előnyeiről, működéséről, használatáról a termékeinket bemutató oldalon lehet olvasni.

Az antigén gyorstesztek kiegészítik a szerológiai gyorsteszteket

Ideális esetben a gyorsteszt által kapott eredményt, ha azt a tünetek, vagy a tesztalany előtörténete indokolja, PCR teszttel ajánlott megerősíteni. A gyakorlatban azonban sokszor – a vázolt problémák miatt – nincs mód arra, hogy ezt az ellenőrző vizsgálatot le lehessen folytatni.

Ilyenkor érdemes antigén gyorstesztet alkalmazni, mert

  • az antigén teszt a fertőzés azon korai szakaszában mutatja ki a vírust, amikor még a gyorsteszt erre nem alkalmas,

  • az antigén teszt ára töredéke a PCR tesztekének, érzékenysége azonban – a tünetek megjelenését követő 7 napon belül – nem sokkal marad el azokétól

  • az antigén tesztet bárhol el lehet végezni, akár egy vállalat, iskola megfelelő helyiségében is,

  • az elvégzésükhöz nincs szükség semmilyen berendezésre, sem további fogyóeszközökre,

  • az eredmény már 15 perc után leolvasható.

Módszeres és rendszeres tesztelés gyorstesztek segítségével

Az alábbi javaslatot követve olcsón és kis időráfordítással valósítható meg nagy mennyiségű ember előszűrése, ezért e módszer alkalmas vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóinak módszeres és rendszeres tesztelésére.

A hatékony módszer a következőképpen foglalható össze.

Az illetékes egészségügyi szakember – például üzemorvos – szerológiai gyorsteszttel leteszteli az összes olyan dolgozót, akik között fennáll a COVID-19 terjedésének veszélye. Ez akár munkakezdés előtt is elvégezhető.

A további teendők a kapott eredményektől függenek.

  1. Ha mindenki eredménye negatív, jó eséllyel feltételezhető, hogy az intézményben nincs jelen a vírus.

    Egy-egy teszteredmény ugyan lehet téves (különösen a fertőzés korai szakaszában), ám, mivel sok embert tesztelnek egyszerre, annak az esélye, hogy az összes fertőzött személyre téves negatív eredményt ad a teszt, elenyésző. Nem zárható ki azonban, hogy a tesztelt emberek közt csak egyetlen, vagy nagyon kevés friss fertőzött van, akit még nem lehet a gyorsteszttel azonosítani. (Jóllehet, a megbetegedés nagyon korai szakaszában a PCR teszt sem mutatja ki a fertőzést.) Ezért érdemes a tesztelést rendszeresen, például 7–10 naponta megismételni – amivel minimalizálható annak a veszélye, hogy a vírus gyorsan szétterjedjen a közösségben.

  2. Ha van pozitív eredmény, további tesztekre van szükség.

    Amennyiben azt az anyagi források és a munkavégzés körülményei lehetővé teszik, az érintetteknél, és azok közvetlen kontaktjainál el kell végeztetni a PCR tesztet is. Akiknél ez utóbbi is pozitív, azokat az érvényes járványügyi protokoll alapján el kell különíteni, illetve, a tünetek függvényében orvosi ellátásban kell részesíteni.

    Idő-, és költséghatékony megoldás, ha a kontaktszemélyeknél antigén gyorstesztet végeznek. Az ugyanis a fertőzés korai szakaszában kimutatja a vírus jelenlétét – pontosan abban az időszakban, amikor a szerológiai teszt még negatív eredményt ad. E módszerrel rövid idő alatt kideríthető, az érintett továbbadta-e már a fertőzést másoknak is. (Akiknél az antigén teszt pozitív, azokat el kell különíteni, és a lehetőségek függvényében a fertőzést PCR teszttel lehet igazolni.)

    Ha a PCR teszt elvégzésére nincs idő vagy lehetőség, a helyett az érintettnél is végezhető antigén gyorsteszt, feltéve, ha az illető csak IgG-re nézve volt pozitív, ami utalhat a múltban lezajlott fertőzésre is. (Az IgM pozitivitás az esetek túlnyomó részében fertőzőképes állapotra utal, azt mindenképp javasolt PCR teszttel megerősíteni.)

  3. Ha valaki a COVID-19 jellegzetes tüneteit mutatja, akkor is úgy kell rá tekinteni, mintha a teszteredménye pozitív lenne, ha az egyébként negatív volt.

    Ez esetben is az előző pontban írtakat javasolt követni.

    Érdemes megemlíteni, ha fennállnak a tünetek, az elsődleges fontosságú teendő az érintett elkülönítése, illetve megfelelő orvosi ellátásban részesítése. Ilyen esetben célszerű minden negatív teszteredményt PCR (vagy annak hiányában antigén) teszt elvégzésével ellenőrizni – beleértve a negatív PCR eredményt is.

  4. Ha olyan csak IgG-re nézve pozitív személyek vannak, akik tünetmentesek, nagy az esélye, hogy ezek a személyek már korábban átestek a vírusfertőzésen.

    Ezt negatív PCR teszttel lehet igazolni – ebben az esetben e személyek folytathatják a munkát, mert (jelen tudásunk szerint) hosszabb időre védetté váltak a vírussal szemben.

Több előnye is van az imént vázolt módszernek.

  • Az idő- és költségigényes PCR teszteket csak a legszükségesebb helyzetekben és esetekben kell elvégeztetni.
  • Ha sürget az idő, vagy szűkösek az anyagi lehetőségek, a PCR tesztek jelentős része kiváltható olcsóbban és gyorsabban elvégezhető antigén tesztekkel.
  • Nyomon lehet követni, vannak-e fertőzöttek az adott intézményben.
  • Rövid idő alatt reagálni lehet, ha megjelenik a vírus, még akkor is, ha az érintettek tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteket mutatnak. Azok elkülönítésével a többiek biztonságosan folytathatják a munkát.
  • Azonosítani lehet azokat a személyeket is, akik korábban már megfertőződtek a vírussal.

Ez az összefoglaló csupán tájékoztató jellegű; nem minősül sem orvosi, sem járványügyi tanácsadásnak. Amennyiben Önnél, vagy alkalmazottainál fennáll a COVID-19 fertőzés gyanúja vagy igazolódik, a további teendők tekintetében kérje ki üzemorvosa vagy más egészségügyi szakember véleményét, illetve forduljon az illetékes járványügyi hatósághoz.