hbs logo

Reszkess világ, jön az omikron?

Nem zárult jól a 2021-es év járványügyi szempontból. Még le sem csengett a SARS-CoV-2 delta variánsa által okozott negyedik hullám, november végén új variánst azonosítottak. Az omikron névre keresztelt változat villámgyorsan dominánssá vált Európa legtöbb országában, s az Egyesült Államokban is.

Ellentmondásosak az adatok, hogy Magyarországon jelenleg a fertőzések mekkora hányadáért felelős az új variáns – 2022. kezdetekor egyes források alig több mint 10%-ot becsültek, ám akad olyan magánintézmény, amely 75%-nál is magasabb arányról számolt be –, ám csak idő kérdése, és az omikron hazánkban is elhozza a pandémia ötödik hullámát.

Amint azt ebben a hírben megfogalmaztuk, alapvetően három dologtól függ, mekkora veszélyt jelent az új variáns. Nevezetesen:

  • Milyen gyorsan terjed?
  • Milyen súlyos tüneteket okoz?
  • Mennyire hatásosak ellene a jelenleg alkalmazott vakcinák?

2021 decemberében még túl keveset tudtunk e kérdések megválaszolásához, most viszont már sokkal több adat áll a rendelkezésünkre.

Az omikron az eddigi leggyorsabb

Ez a variáns még deltánál is gyorsabban terjed, holott már az is felülmúlta az összes korábbi változatot. Ennek köszönhető, hogy sok országban az újonnan regisztrált esetek száma minden előző rekordot megdöntött – az Egyesült Államokban olyan nap is volt, amikor egymilliónál is több új fertőzöttet regisztráltak. Nagyrészt a gyors terjedés magyarázza azt is, hogy miért volt képes az omikron rövid idő alatt dominánssá válni a világ legtöbb országában.

A hihetetlen sebesség oka az, hogy e variáns sokkal gyorsabban szaporodik az ember felső légutaiban. Ez egyben a vírus lappangási idejének lerövidülését is jelenti: míg az eredeti változatnál ez átlagosan 5 nap volt, a deltánál nagyjából 4, az omikronnál viszont körülbelül 3 napról van szó.

A gyorsabb terjedés egyfelől megnehezíti a járvány kontroll alatt tartását – másfelől viszont a rövidebb inkubációs idő miatt a fertőzötteknek is kevesebb ideje marad arra, hogy továbbadják másoknak a vírust, mielőtt jelentkeznek náluk a tünetek. Már, ha jelentkeznek…

Enyhébb tünetek… kisebb veszély?

Egyre több forrás számol be arról, hogy az omikron rendszerint kevésbé súlyos lefolyású megbetegedést okoz. Ez a változat ugyanis legtöbbször a felső légutakat fertőzi meg, s ritkább a tüdő érintettsége. A leggyakoribb tünetek is mások, mint a korábbi változatoknál: orrdugulás, izomfájdalmak, általános gyengeség, torokfájás.

Az omikron abból a szempontból veszélyesebb, hogy a tünetei kevésbé jellegzetesek, mint az előző változatoknál megfigyeltek, ezért nehéz pusztán azok alapján eldönteni, COVID-19, vagy valamely más, egyébként is gyakori „téli kórokozó” áll a háttérben.

Jó hírnek tűnik viszont, hogy sokkal kevesebb érintett kerül kórházba, illetve intenzív osztályra, és a halálos áldozatok száma is lényegesen alacsonyabb. Egyes források alapján e szerencsétlen fejlemények esélye feleakkora, mint amennyi a delta változat esetében volt.

Mi a helyzet a vakcinákkal?

Mivel az omikronnak az a fehérjéje (a tüskefehérje), amelyre az oltások többsége is épül, több mint 30 mutációt tartalmaz, ez a változat hatékonyabban kerüli ki a vakcinák (illetve a korábbi megfertőződések) révén szerzett védelmet. 

Fontos azonban leszögezni: mindez nem azt jelenti, hogy az oltások hatástalanok az omikron ellen! Bár az úgynevezett áttöréses fertőzések esélye – amikor valaki a vakcina ellenére is megbetegszik – nagyobb, az oltások az új variáns esetében is lényegesen csökkentik a kórházba kerülés esélyét. 

Továbbá, az eddigi adatok arra is utalnak, hogy azok védettsége, akik a vakcina második dózisát (vagy a Janssen egyetlen dózisát) hat hónapnál régebben vették fel, már igen gyenge. Ezért kulcsfontosságú a harmadik, úgynevezett „booster” (ismétlő) oltás szerepe, amely nagyjából olyan szintű immunitást biztosít, mint a korábbi változatok ellen az eredeti két dózis.

Vagyis a leghatékonyabb védelmet az omikron ellen is a vakcina jelenti.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Mivel az omikron nagyon gyorsan terjed, a tünetei könnyedén összekeverhetőek más betegségekével, s azok nem is okvetlenül jelentkeznek, sokan tudtukon kívül is terjeszthetik az új változatot. Mindez az oltottakra is igaz. 

Hiba volna azonban a pandémia ötödik hullámáért az oltottakat okolni, hiszen a vírus nem csak őket fertőzheti meg, és nem csak náluk lehet enyhe, vagy tünetmentes lefolyású. Az omikron hasonlóan a korábbi változatokhoz, ugyanúgy az oltatlanokra nézve jelent nagyobb veszélyt, hiszen ők azok, akiknek semmilyen védettségük nincs, ezért nagyobb eséllyel lesz náluk a betegség súlyos lefolyású.

Ha ilyen gyorsan terjed az omikron, érdemes egyáltalán tesztelni?

Tesztelni mindig érdemes – még akkor is, ha az új variáns miatt némiképp más stratégiát kell folytatni.

Az eddigi adatok alapján a PCR tesztek ugyanúgy kimutatják az omikron változatot is. Ugyanakkor, mivel e teszt idő-, és eszközigényes, korlátozott mennyiségben végezhető el. Ezért gondolják úgy néhányan, hogy olyan sok az új fertőzött, hogy azokat teszteléssel már nem is lehet azonosítani.

Az antigén gyorstesztek viszont olcsón és nagy mennyiségben is alkalmazhatóak – ezért ezekkel, bár kevésbé megbízhatóak, sokkal több fertőzöttet lehet megtalálni.

Akadnak azonban e tesztek közt olyanok, amelyek a SARS-CoV-2 éppen azon tüskefehérjére reagálnak, amely rengeteg mutációt tartalmaz; ezek hatékonysága sajnos megkérdőjelezhető. Ám vannak olyanok is – az általunk forgalmazott Clungene antigén gyorsteszt is ilyen –, amelyek nem erre, hanem a sokkal kevésbé változékony N-fehérjére reagálnak. E termékek tehát az omikron változatot is ugyanolyan érzékenységgel mutatják ki.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy az omikronnak nemcsak a lappangási ideje rövidebb, hanem az általa okozott megbetegedés is gyorsabb lefolyású. Ezért az antigén (és PCR) tesztek a megfertőződés időpontjához képest hamarabb adnak pozitív eredményt, ám némiképp rövidebb időintervallumon belül maradnak megbízhatóak. Ugyanakkor a szerológiai tesztek is hamarabb mutatják ki a vírus ellen termelődő antitesteket. 

Mindebből két dolog is következik.

Egyrészt, ha valaki igazolt fertőzöttel érintkezett, már az ezt követő második (!) napon érdemes lehet antigén tesztet végezni, ha pedig jelentkeznek a tünetek, azt néhány nap múlva megismételni. Ha valaki tudja, hogy olyanokkal fog találkozni, akikre nézve a COVID-19 nagy veszélyt jelenthet (például idős rokonokkal), az antigén tesztet célszerű a találkozást megelőző néhány órában megcsinálni – az omikron gyors szaporodása és rövid lappangási ideje miatt akár ennyi időn is múlhat, hogy kimutatja-e a teszt a vírust.

Másrészt, ha a tünetek már 5 napja vagy régebben jelentkeztek, az antigén teszt negatív eredményét érdemes szerológiai teszttel leellenőrizni olyan esetekben, ha PCR teszt nem áll rendelkezésre – vagy annak elvégeztetésére már nincs idő.

Mi a helyzet a nagyvilágban…

Sok országban rekordokat dönt az új fertőzöttek száma, ami annak ellenére aggasztó jelenség, hogy a korábbi változatokhoz képest az omikron miatt kevesebben kerülnek kórházba, és az ott kezelt páciensek is kevesebb időt töltenek az intézményben. Előfordulhat ugyanis, hogy a vírus gyors terjedés miatt ismét túlterhelődik az egészségügy.

Ezt megelőzendő, egyes országokban – például Hollandiában – már az év végi ünnepek előtt ismét visszatértek a szigorú korlátozások. 

Más helyeken – mint Olaszországban – bizonyos intézkedések csak az oltatlanokra vonatkoznak, ami abból a szempontból észszerű, hogy a kórházi kezelésre szorulók között továbbra is ők vannak többségben.

Ám olyan államok is vannak – köztük Izrael –, ahol enyhítik az intézkedéseket, mondván az omikron terjedését teszteléssel és izolációval már nem lehet megakadályozni, ám az enyhe tünetek miatt nem is érdemes.

Sok helyen azonban nem a kórházak túltelítődése, hanem a fertőzöttek a munkából való kiesése okozza a legnagyobb gondokat. Ezért számos országban lerövidítették a karanténkötelezettséget.

…és Magyarországon?

A legtöbb szakértő úgy vélte, a más országokra jellemző „robbanás” Magyarországon az ünnepeket követően következik el, hiszen karácsonykor és szilveszterkor várható, hogy sok ember találkozik egymással.

Január első 10 napja nem igazolta ezt a várakozást. Az ötödik hullám kétségtelenül megkezdődött, ám a napi új fertőzöttek száma, bár emelkedik, messze nem olyan mértékben, mint sok más államban. Bíztatónak tűnik az is, hogy a kórházban kezeltek, a lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak száma is inkább stagnál. 

Mindez talán annak köszönhető, hogy hogy viszonylag sokan – több mint 3 millió ember – már felvették az emlékeztető oltást is, és hogy a lényegében „szabadjára engedett” negyedik hullám alatt megfertőződtek is még valamilyen szinten védettek a vírussal szemben. 

Ám nem szabad elfelejteni, hogy továbbra is nagyon keveset tesztelünk. A pozitív tesztek aránya továbbra is 20–30% között mozog, ami többszöröse annak az 5%-nak, amely azt mutatja, hogy a járvány kordában van tartva. Ebből következően a tényleges aktív fertőzöttek száma a hivatalos adatokhoz képest jóval magasabb is lehet.

Hogy miként alakul a hónap további részében az ötödik hullám, hogy az mennyire fogja megterhelni az egészségügyet, hogy kell-e szigorúbb intézkedéseket hozni, hogy ha igen, azok hatásosak lesznek-e, s hogy – intézkedésekkel vagy azok nélkül – milyen közvetlen és közvetett hatásai lesznek az omikronnak Magyarországon, még nem lehet megjósolni.

hbs logo
HBS Medical Kft.
Székhely: 1137 Budapest, Szent István park 26. fszt. 2. Adószám: 28947882-2-41 EU TAX ID: HU28947882 Web: www.hbs.hu